Fizikai és papír alapú aranybefektetés

Az aranybefektetések fogalmával kapcsolatban fizikai aranynak nevezzük a befektető által ténylegesen birtokba vehető „kézzel fogható“ arany megjelenési formákat, amelyek legtöbbször aranyrudat, aranytömböt, aranylapkát vagy befektetési arany érmét jelentenek.

Csak a kapitalizmus kialakulásával, a londoni aranypiac fejlődésével indultak igazán útjukra a különböző aranyfedezettel kibocsátott értékpapírok. Évezredeken keresztül nem is volt kérdés, hogy a fizikailag is meglévő aranyat nevezték aranynak. De ha belegondolunk ma vajon másképp van-e? Tulajdoníthatunk-e elektronikus jelek formájában élő, vagy papírra nyomtatott részvénytulajdoni hányadot jelképező, valahol a világ másik felén „meglévő“ arannyal fedezett értékpapíroknak az aranyéhoz fogható értékőrző tulajdonságot? A válasz kétségkívül nem. Csak a fizikailag is a befektető birtokában lévő  arany bírhat egy igazi krízishelyzetben értékőrző funkcióval. A többi arannyal kapcsolatos befektetésen esetleg hasonló nagyságrendű pénzt kereshetünk/bukhatunk mint a fizikai aranyon, de maga a befektetési instrumentum nem ugyanaz. Mégis folytatnunk kell az összehasonlítást a fizikai arany és a papírarany (így nevezik az aranykereskedők a nem fizikai arany formákat) között.

Milyen kockázatok és költségek tapadnak az aranybefektetéshez?

A fizikai arany az önmagában hordozott értékállóság miatt ki van téve annak, hogy ellopják. Ezért széfben kell tárolni, melynek a tárolási és biztosítási költségét meg kell fizetni. Hasonlóan állni kell a fizikai arany szállításának és értékesítésének költségeit, valamint az aranykereskedő hasznát az aranyrúd megvásárlásakor. Ez általában 3-4%-kal meghaladja az elektronikus formában történő arany befektetéseket. A befektetési arany érméknek jellemzően a színarany ár fölött némi prémiumuk is van, amelyben tulajdonképp egyfajta numizmatikai érték és az adott érmére jellemző keresleti/kínálati viszonyok tükröződnek. A befektető szempontjából ez viszont opció is lehet, hiszen ez a felár emelkedhet is az idő múlásával. Rudak esetében ilyen „numizmatikai“ felárról nemigen beszélhetünk, bár  már aranyrúd gyűjtemények is léteznek.

A papírarany konstrukciók bekerülési költségei kétségkívül alacsonyabbak, mint a fizikai arany megvásárlása. Viszont például az aranyhoz kötött ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) költségeit a befektető legtöbbször nem érzékeli, hiszen az alapkezelői díjakat az alapkezelők elaprózzák, „szétkenik“ éves viszonylatban. A legnagyobb ETF a NYSE-n kereskedett SPDR Gold esetében az éves alapkezelői és egyéb díjak, akár évi 0,7%-ot is kitehetnek, amely tízéves távlatban már meghaladja a fizikai aranyrúd beszerzési és tárolási költségeit. Nem is beszélve a brókeri díjakról, melyek 1-2% között mozognak a ki-és beszállásra vetítve. Kis összegű alap jegy vásárlása esetén pedig a felszámított költség extrém magas is lehet, akár 5-10%. Nem mindegy tehát az aranybefektetés időhorizontja sem. Rövidtávon a papírarany olcsóbb konstrukció, de hosszabb időszakra vetítve már biztosan a fizikai arany olcsóbb.
Összefoglalva tehát, ha az aranybefektetés időhorizontját rövid távra tervezzük, akkor valószínű jobb választás a papírarany, ha viszont hosszabb időtávú aranybefektetést képzeltünk el, akkor biztosan érdemesebb fizikai aranyat venni. Ha az arany értékőrző funkcióját is szeretnénk kihasználni, akkor csak a fizikai aranyat választhatjuk, hiszen a papírarany pont akkor fog minket cserbenhagyni, mikor a legnagyobb szükségünk lenne rá.

Kombinálhatjuk-e a fizikai arany és a papír arany aranybefektetésünket?

Miért ne? Többféle stratégia is létezik, amellyel kicsiben utánozhatjuk a jegybankok által is alkalmazott aranybefektetési technikákat. A fizikailag meglévő aranyainkat széfben tároljuk és az így meglévő alappozíciónkra „kereskedünk rá“, például tőzsdei eladási pozíciót nyitunk, mikor úgy gondoljuk, hogy korrekció vagy trendforduló várható. Természetesen csak olyan mértékben, amennyi készletet nem bánnánk ha esetleg piacra kéne dobnunk. Nagybefektetők az aranybefektetési portfólióra, mint alap pozícióra kiírhatnak, azaz eladhatnak tőzsdei arany call opciót is, amivel pótlólagos bevételre tudnak szert tenni, de ezáltal eladási kötelezettséget vállalnak, ezért csak olyan szinten és mértékben érdemes belemenni, hogy az eladás révén se csökkenjen túl a feltétlen megőrizni kívánt fizikai aranykészlet. A befektetési arany mint fedezetképző eszköz is igen hatékony lehet.

Milyen befektetési arany formák közül választhatunk aranybefektetésünk során?

• az intézményi befektetők a good delivery típusú "tégla" méretű befektetési aranyrudakat,  aranytömböket preferálják
• tehetősebb magánbefektetők jellemzően a 100 grammos aranyrúdtól a kilós aranyrúd méretig szoktak aranyba fektetni
• a lakossági befektetési aranyvásárlók felhalmozási, aranytartalék képzési céllal 5-10 grammos aranylapka mérettől fektetnek befektetési aranyba
• a befektetési aranyérmékbe való befektetés, mind a nagybefektetők, mind a lakossági aranyvásárlók számára vonzó lehetőséget kínál, ugyanis a világszerte ismert befektetési aranyérme márkák teljesen univerzálisak, ezért bármely kontinensen jól értékesíthetőek. A befektetési arany érmék előnye, hogy visszaváltáskor egyenkénti kisebb összegben is eladhatóak és esetenként numizmatikai prémium kialakulására is számíthatunk.

 Befektetési arany értékesítési árfolyamainkat és arany visszavásárlási árfolyamainkat a percenként frissülő nemesfém webáruházunkban találja. Az arany adás-vételi árfolyamok alapvetően az arany tőzsdei árfolyama szerint mozognak, de kisebb mértékben függnek az adott termékre jellemző keresleti-kínálati viszonyoktól is.

Ha személyesen, készpénzért szeretne venni, vagy eladni befektetési arany rudat, érmét, kérjük fáradjon be irodánkba, ahol azonnal tud üzletet kötni. (Törtarany felvásárlással csak nagyobb volumenben foglalkozunk és előzetes időpont egyeztetés szükséges hozzá)

Tipp: üsse be a Conclude Kereső-be (jobb felső sarok) az aranybefektetés vagy befektetési arany szókapcsolatot. 

WEBÁRUHÁZ