Az arany különleges tulajdonságai miatt jó választás azoknak, akik kockázataik enyhítése céljából diverzifikálni szeretnék portfoliójukat, különösen a jelenlegi piaci körülmények között – állítja Ronald-Peter Stöferle és Mark J. Valek, a liechtensteini Incrementum AG független pénzügyi szolgáltató elemzői június végén megjelent, Stöferle által immár kilencedik alkalommal jegyzett tanulmányukban. Ezen állításukat alátámasztó érveiket több részben tesszük közzé.

Vágjunk is a közepébe. Stöferle-Valek szerint ezek az arany legfontosabb előnyei:

► korrelációja a többi eszközzel szemben átlagban 0,1,

► megfelelő menedéket nyújt a kockázatos események idején,

► jóval likvidebb a német, a brit, vagy az amerikai államkötvényeknél, valamint a részvények többségénél,

► infláció ás defláció idején egyaránt megfelelő menedékeszköz (ez nem igaz a dezinflációra, amikor az infláció csökkenni kezd),

► ellentétesen mozog a főbb devizákkal szemben, így árfolyamfedezésre is alkalmas.

Az alábbi grafikon jól mutatja az aranyárfolyam éves változását 1971-től, vagyis amióta a Bretton Woods-i rendszert felváltotta az új monetáris korszak. Eszerint a sárga nemesfém árfolyama éves szinten átlagban 8,1 százalékkal emelkedett.

Az arany évenkénti teljesítménye 1971 óta, százalékban

A 12 éven át, 2001-2012 között szárnyaló arany harmadik éve tartó korrekcióját is érdemes egy hosszabb távú perspektívában, az éves átlagos aranyárak alapján megvizsgálni, a következő grafikonon.

Az éves átlagos aranyárak 1971 óta, dollár/unciában

Számos tanulmány bizonyítja, hogy az arany szerepeltetése egy portfolióban mérséklően hat annak volatilitására, javítva ezzel annak minőségét – mutat rá Stöferle és Valek. A következő grafikon a félezer amerikai részvény mozgását leképező S&P 500-as index éves teljesítményeit mutatja, balról jobbra, a leggyengébb évtől a legerősebbig haladva, s azt, hogy azokban az években az arany hogyan muzsikált. Ebből látható, hogy az S&P hat legrosszabb évében az arany nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben is felülteljesítő volt. Ez jelzi, mennyire hasznos portfolió fedezeti eszköz a sárga nemesfém. Persze a grafikonból az is kitűnik, hogy az amerikai részvénypiaci rallyk általában nem kedveznek az aranynak. Ebből viszont az a mai helyzetre vonatkoztatható következtetés is levonható, miszerint az aranypiaci felívelésnek nagy valószínűséggel egybe kell esnie a részvénypiaci rally szüneteltetésével.

Az arany és az S&P 500-as részvényindex éves teljesítményei

Hogy az arany mennyire kiváló menedékeszköz, arra a következő grafikon is rávilágít, ami az egyes eszközosztályok teljesítményét veti össze az S&P 500 kereskedési napjai közül a leggyengébb 20 százalékáéval. Az eredmény: e periódusban csak az arany és a többi nemesfém hozama volt pozitív.

Hozamok az S&P 500 leggyengébb kereskedési napjainak 20 százalékán

E korrelációk nem állandóak, ami jól látszik az alábbi táblázatban, mely azt mutatja, mennyire erős a korreláció az arany és a többi fontos eszközosztály között az elmúlt években. Az EUR/USD és az arany között 0,1-0,5, míg a részvényekkel szemben az arany hol negatívan, hol pozitívan korrelált. Csak az ezüsttel volt a korrelációja stabil, 0,74-0,9 közötti.

Az arany a geopolitikai válságok idején is megfelelő menedék. Az 1970-es évek elejétől lezajlott legfontosabb politikai és gazdasági krízisek miatt a sárga nemesfém átlagban 13 százalékkal drágult. Igaz, ezek az úgynevezett geopolitikai prémiumok hajlamosak gyorsan eltűnni, kivéve, az aranyár általában csak akkor marad magas, ha a történések egyértelműen hozzájárultak monetáris és gazdasági lépésekhez – mint ahogy az történt például a World Trade Center elleni terrortámadást követően, aminek hatására a Fed lazított monetáris kondícióin. Ebben az értelemben, a pénzpiaci válságok tartósabb hatást gyakorolnak az aranyárra, miután előidézik a monetáris beavatkozást. Ha egy geopolitikai válság akkor következik be, amikor az arany már elindult felfelé,  ez kihathat a rally méretére. Jó példa erre az iráni forradalom/túszdráma és a szovjetek bevonulása Afganisztánba. Mindazonáltal, még ezekben az esetekben is nehéz bzonyítani az aktuális eset hatását. Ha lefelé tartó aranyáraknál következik be egy geopolitikai válság, akkor az inkább akasztja meg a sárga nemesém jegyzéseinek további erodálódását, mintsem a sárga nemesfém vételére serkentene.

Az arany iránti affinitás másik fő oka annak nagyfokú likviditása. A sárga nemesfém a leglikvidebb befektetési eszközök közé tartozik, csak három devizapár (az USD/EUR, az USD/JPY és az USD/GBP) napi kereskedési volumene nagyobb. Nagyfokú likividitása és a szűk vételi-eladási árfolyamkülönbözet miatt, az aranytól sokszor gyorsan megszabadulnak egy stressz-helyzetben a befektetők, hogy pénzhez jussanak.

A Thomson Reuters GFMS tanulmánya szerint az arany globális kereskedelmi volumene tavaly 550 ezer tonna volt. Ez nagyjából háromszor haladja meg a világ teljes aranykészletét és 180-szorosa az éves bányászati teljesítménynek. A 22 ezer milliárd dolláros 2014. évi kereskedelmi összérték pedig magasabb, mint a Dow Jones,  az S&P 500 és a teljes német piac részvényindexekbe tartozó papírok éves forgalma. Az aranyforgalom kitartóan helyeződik át Nyugatról Keletre: míg néhány éve még Londonban bonyolódott le az aranyforgalom közel 90 százaléka, addig ma már csak megközelítőleg a 70 százaléka.

Az egyes eszközosztályok napi forgalmai állományuk százalékában

Nehéz általános receptet adni arra, mi az arany optimális aránya egy portfolióban, ez függ az egyéni preferenciáktól, a kockázattűrő képességtől, az időhorizonttól és a gazdasági háttértől. Hogy mégis legyen valami elképzelésünk, a központi bankokat vehetjük példaként. Az arany hivatalos “demonetizálása” ellenére, a stratégiai valutatartalékok nagy része még mindig aranyban van. Megfelelő védelmet nyújthatnak ugyanis a növekvő virtuális pénzvilág kockázataival szemben. Érdekes módon az elmúlt években nem a nyugati központi bankok, hanem a nyugati magánbefektetők csökkentették aranytartalékaikat.

Legutóbb a német Bundesbank igazgatósága mutatott rá az arany értékére, jellemzőire, és hasznosságára. Eszerint a következő célokból tarthatnak aranyat a központi bankok:

►Diverzifikáció,

►Univerzális elfogadottsága,

►Ország és valuta sokkok idején nagyon jó kiegyensúlyozó a portfólióban,

►Bizalom építése,

►Örökké létező klasszikus szerepe, úgymint a pénzre való átválthatósága és a felhalmozási funkciója,

►Az arany a monetáris politikai okokból része lesz Németország valutatartalékainak.

Eltekintve ezen igen lényeges portfólió jellemzőktől, az aranynak olyan minőségi tulajdonságai is vannak, amelyek befektetési eszköz mivoltában megkülönböztetik a többi eszköztől. Az arany adósságmentes eszköz, ezért nemcsak a kötvényekkel, hanem a bankbetétekkel szemben is mentes bármilyen partnerkockázattól. Az arany tiszta vagyontárgy. Ezzel szemben az értékpapírpiacon számtalan üzleti rizikó létezik. Mivel pedig a nem teljesítési vagy csődkockázattal kapcsolatos aggodalmak növekednek egy deflációs környezetben, az arany ezen jellemzőjének fel kell értékelődnie – véli a Stöferle-Valek páros.

Forrás: Incrementum, Conclude Zrt., Conclude Daily Gold

 Miért jó, ha van arany egy befektetői portfolióban? – II. rész

 Miért jó, ha van arany egy befektetői portfolióban? – III. rész