Conclude Daily Gold

 

 

 

 

 

 

 

Az elmúlt év során folyamatosan áramlott a tőke a tőzsdén kereskedett befektetési alapokba (ETF), aminek következtében azok állománya 202,8 tonnával gyarapodott. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha az elmarad a 2016-os év kivételesen magas szintjétől. A bővülés elsősorban az Európában bejegyzett ETF-knek köszönhető, ezek szívták fel ugyanis a nettó beáramlás 73 százalékát, miután a befektetők a geopolitikai kockázatok és a negatív kamatlábak miatt aranyba menekítették a pénzeiket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A központi bankok is tovább növelték aranytartalékaikat 2017-ben, ám 5 százalékkal kevesebb, 371 tonnányi sárga nemesfémet vásároltak, mint egy évvel korábban.  A már eddig is szorgalmasan gyűjtögető Oroszország mellé Törökország is felzárkózott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az aranyrúd-befektetések stabilak maradtak, ezzel szemben az érmékbe 10 százalékkal kevesebb pénz érkezett 2017-ben, mint tavalyelőtt. Abban, hogy e két eszköz állománya együttesen 2 százalékkal lett alacsonyabb, 1029 tonna, alapvetően annak tudható be, hogy az amerikai kereslet 10 éves mélypontra, 39 tonnára zuhant, amit az erős kínai és török vételek nem tudtak teljes mértékben kompenzálni. Az amerikai rúd- és érmekereslet éves alapon 2 százalékkal való visszaesése egyértelműen a magánbefektetői kedv éles csökkenésének tudható be.

 

 

Ugyanakkor magukhoz tért mind az ékszer-, mind a technológiai szektor aranykereslete, mindkét ágazat – ha szerény mértékben is, de – növelte sárganemesfém-vételeit, miután a világ két legnagyobb aranyfogyasztó országa, India és Kína javuló gazdasági kondíciói fokozták a magánszemélyek vételi kedvét, s az aranytartalmú eszközök – mint az okostelefonok és a tabletek – elterjedése is növelte a keresletet.

 

 

Az ékszerek iránti igény 2013 óta először növekedett 2017-ben, ám történelmi léptékkel mérve a szektor még mindig gyengélkedőnek számít.  A viszonylag stabil árak és a javuló makrogazdasági feltételek megágyaztak a bővülésnek, ám az aranykereslet így is elmarad a sokéves átlagtól. Csak India és Kína főzte le a többi piacot, ők viszont nagyon is: a tavalyi 4 százalékos, 82 tonnás egész éves keresletnövekedéshez 75 tonnával járultak hozzá.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A technológiai szektor hat éves lefelé menő trendet tört meg, azzal, hogy 2017-ben több, 333 tonna sárga nemesfémet igényelt, ez 3 százalékkal haladta meg a 2016-os szintet. Az elektronikai és egyéb ipari alkalmazásokban felhasznált arany volumene – az okostelefonok, járművek és laptopok új generációinak köszönhetően – egyenletesen nőtt az elmúlt év során.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Nem meglepő, hogy a monetáris politikai szigorítás és a szárnyaló részvénypiacok miatt az aranykereslet mérséklődött, mindazonáltal az egyáltalán nem tekinthető gyengének” – jelentette ki Alistair Hewitt, a WGC piaci kutató részlegének vezetője. Hiszen az arany dollárban kifejezett ára 13 százalékkal ment fel, miközben az intézményi befektetők – különösen Európában – tovább gyarapították aranyportfoliójukat, így védekezvén a magas eszközárakkal és a geopolitikai bizonytalanságokkal szemben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az aranybányászat 2017-ben 3269 tonnás rekordszintre ugrott, ám az újrahasznosítás 10 százalékkal csökkent, amelyek eredőjeként a kínálat összességében 4 százalékkal, 4398 tonnára mérséklődött. A kínai kitermelés a környezetvédelmi ellenőrzések szigorítása miatt 9 százalékkal zuhant, míg Tanzániában a folyamatban lévő exportkorlátozások fogták vissza a bányászatot. Három év után megállt a nettó fedezeti ügyletek szerény növekedése, azok 2017-ben 30 tonnás negatívumot mutattak.

 

 

 

 

 

 

 

• Az összkereslet 4072 tonnát tett ki, ami 7 százalékkal kisebb a 2016-os 4362 tonnánál

• Az aranyvételek 2 százalékkal, 3165 tonnára emelkedtek a tavalyelőtti 3102 tonnáról 

• Az 1232 tonnás befektetési kereslet 23 százalékkal maradt el az előző évi 1595 tonnától

• A globális ékszerkereslet 4 százalékkal, 2054 tonnáról 2136 tonnára nőtt

• A központi bankok 371 tonnával gyarapították aranytartalékaikat, 5 százalékkal kevesebbel, mint 2016-ban (390 tonna)

• A technológiai szektor kereslete 3 százalékkal, 323 tonnáról 333 tonnára nőtt 

• A 4398 tonnás összkínálat 4 százalékkal volt alacsonyabb a 2016-os 4591 tonnástól 

• Az újrahasznosítás 10 százalékkal volt kevesebb, 1160 tonna a tavalyelőtti 1295 tonnánál

Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.