Conclude Daily Gold

Az indiai aranykínálatot meghaladó kereslet kielégítése céljából Mumbai megpróbálja kicsalogatni a magánszemélyek otthon szunnyadó készleteinek egy részét.

A három évre kölcsön kapott arannyal a bankok képesek lehetnek betölteni a kereslet és a kínálat közötti űrt. A bankok ékszerészeknek adhatnák kölcsön az aranyat kamatra, vagy pedig az indiai központi banknál elhelyezve rúpia hitelt vehetnének fel, amit ki tudnának hitelezni. Miközben a magánszektor éves sárganemesfém-szükséglete körülbelül 900 tonnára rúg, az indiai gazdaság 700 tonna importnál többet nem engedhet meg magának, mivel a korábbi, rekordmértékű behozatalok miatt az ázsiaiak folyó fizetési mérlege elszaladt, megközelítette a GDP 5 százalékát, az indiai rúpia pedig jelentősen leértékelődött a dollárral szemben.  Más forrásból pedig nem lehetséges növelni a kínálatot, mivel az indiai aranybányászat gyakorlatilag nulla.

Becslések szerint 25 ezer tonna arany lehet indiai magántulajdonban, ebből 5 ezer a templomokban, amelyek a tavalyi importkorlátozásokig a sárga nemesfém legnagyobb vevői voltak. Ennek közel egytizedét kellene előcsalogatni ahhoz, hogy az aranykereslet ne szenvedjen hiányt. A The All India Germs and Jewellery Federation (GJF) korábbi elnöke, Ashok Minawala tavaly októberben meglehetősen optimistán még azt sem zárta ki, hogy három éven belül 1000-1500 tonnányi sárga nemesfémet mobilizálhatnak.

Conclude komment: a konstrukció előnye az indiai állam számára egyértelmű-kevesebb import, kevesebb deficit-, az aranypiacra pedig –időlegesen-fizikai arany kereslet csökkentő hatású. A bankok által megnyitásra kerülő tőzsdei vételek, amelyekkel fedezni fogják az árfolyamkockázatukat pedig árfolyam emelő hatásúak, azaz árfolyam szempontjából a játék zéró hatású. Ha nem rúpia formájában használják az arany eladásból származó pénzt, hanem aranyat adnak kölcsön aranykamatra ékszerészeknek, akkor a bank eleve nem fut árfolyamrizikót hiszen „átpasszolja” azt az ékszerésznek. Lényegében tehát évi 200 tonna fizikai arany növekményt 200 tonna „papíraranyosítás” fog kompenzálni. Ugyanakkor az arany ebben a konstrukcióban egyszerű számlaköveteléssé (betétté) válik az arannyal szemben és az aranybetétesek a továbbiakban a bank csődkockázatát fogják futni. A bankok az arany jó részét-minden bizonnyal – a belső piacon értékesíteni fogják (vagy ha ékszerésznek adják kölcsön, akkor az ékszerész értékesíti) méghozzá a világpiachoz képest egy prémium árral, mindeközben  az  árfolyamkockázatukat tőzsdei határidős vételekkel fogják lefedezni, melynek van némi tartási költsége „bennfoglalt kamata”, amit a határidős tőzsdei contango prémium (távolabbi határidő általában drágább) árfolyamából könnyű kiszámolni. Az egész konstrukció viszont a bankok számára nyereséget kell  eredményezzen, azaz azonnali árfolyam prémiuma mínusz fedezési költségek meg fogják haladni azt a kamatot , amit az arany betéteseknek  aranykamat formájában kifizet a bank. Ezt nyilván csak a speciális indiai aranypiac körülményei közt lehetséges megcsinálni (a 10% importvám emeli a fizikai arany spot árfolyam prémiumát). Azt is könnyű belátni, hogy a konstrukció a fizikai arany indiai prémiumára csökkentő hatással lesz, legalábbis egy felső határt fog szabni a prémium emelkedésének, hiszen a bankok abban az időpillanatban igyekeznek fizikai aranyat a piacra dobni, mikor a belső prémium magas a világpiachoz képest. Másik következmény, hogy az indiai bankszektor kihitelezheti a felszabaduló forrásokat (akár évi 500 milliárd rúpiával kalkulálhatunk 7-8 milliárd dollár ami az indiai GDP kevesebb, mint 0,5%-a), ami előny ha visszafizetik a hiteleket a meghitelezettek és hátrány ha növekszik a rossz hitelek aránya.

 A konstrukció hátránya, hogy a tervek szerint pár év alatt 1000-1200 tonna aranybetét jó része határidős vétellé fog átkonvertálódni, azaz ismét növekszik a papírarany aránya a valódi aranyhoz képest. Persze ma mindenki úgy gondolja, hogy nem kerül sor olyan szituációra, amikor a tőzsdei szereplők szeretnék lehívni a tőzsdei kötések mögött „található” fizikai aranyat. De ha mégis?

Forrás: BullionVault, Conclude Zrt.