Conclude Daily Gold
A közép- és
kelet-európai városok és országok profitálhatnak abból, hogy a globális alapok hozamvadászata
során nőhet az ingatlanjaik iránti kereslet.
London, Párizs és Moszkva után Varsó a negyedik
legmozgalmasabb irodafejlesztési piac Európában. Egyre-másra bukkannak fel új
épületek, melyek elszívják a bérlőket a régi irodaházaktól, amelyek még három
éve is a legvonzóbbak voltak a lengyel fővárosban. Az egyik átadás előtt lévő épületnek
már meg is van a blue-chip bérlője: a Deloitte.
A közép- és kelet-európai ingatlanpiacra ömlik a tőke az
USA-ból, Ázsiából és Nyugat-Európából a mennyiségi monetáris lazító programok
jóvoltából, miután az alacsony, sok esetben már negatív kötvényhozamok miatt a
befektetők a vonzóbb lehetőségeket keresik. Elsősorban a nyugdíjalapok teszik a
pénzeiket a tisztességes hozam reményében ingatlanokba. A Jones Lang LaSalle (JLL)
globális ingatlancég szerint a közép- és kelet-európai ingatlanokba való
befektetések tavaly 25 százalékkal, 7,8 milliárd dollárra nőttek. Varsó az elsődleges
célpont, de a kisebb országokban is nőttek az ingatlanbefektetések tavaly:
Csehországban 52 százalékkal, Romániában több mint megháromszorozódtak, míg
Magyarországnak 2007 óta nem volt ilyen jó éve, mint a tavalyi a JLL szerint.
S e trend valószínűleg folytatódni fog. Varsó még néhány
évig biztosan vonzó terepe lesz mind a már ott lévő, mind a nemzetközi
befektetők számára, akik szélesíteni kívánják regionális piaci jelenlétüket. A
kiadó irodák területe Varsóban 13,5 százalék volt 2014-ben, szemben a 2012-es 9
százalékkal, s az osztrák Erste Group ingatlancége, az Immorent ez év végére 17
százalékot prognosztizál. A Deloitte Jana Pawla II sugárútra költözése az egyik
legnagyobb idei tranzakció, még ha ez nettó értelemben nem is növekedés, hiszen
a Big 4 egyike csak az egyik épületből a másikba ment át.
Meglehet ugyanakkor, hogy a befektetők máshol is körülnéznek
– legalábbis Tomasz Trzósło, a JLL Poland ügyvezető igazgatója tapasztalatai
szerint egyre többen fektetnek be a régió más városaiban is.
Már csak azért is, mert a közép- és kelet-európai régió
fundamentumai erősebbek a recesszióval küzdő eurózónás tagországokéinál, az
előbbiek éves gazdasági növekedése – Ukrajna kivételével – a Nemzetközi
Valutaalap szerint 2-3,5 százalék között lehet a következő két évben. Tavaly a
Starwood Capital magántőke-csoport két nagyobb ingatlant is vett Varsóban; a
Lone Star 160 millió eurót fizetett a regionális piaci szereplő Globe Trade
Centre 28 százalékos részesedéséért; a Blackstone pedig egy logisztikai portfoliót
vásárolt a Standard Life-tól 118 millió euróért.
A nem hagyományos befektetők közép- és kelet-európai
régióban való megjelenésének trendje folytatódhat. Robert Martin, a londoni
székhelyű Europa Capital ingatlanalap-kezelője szerint elsősorban a nyugdíjalapok
és az ázsiai, távol-keleti befektetők érdeklődnek. Török Árpád, a Demján Sándor
milliárdos magyar nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó TriGránit Development
úgy véli, 3-5 éven belül további jelentős forrás áramolhat a régió
ingatlanpiacaira, miután a korábbinál is több pénz van a globális, azon belül
is elsősorban az amerikai alapokban.
Azért Varsó lett számos regionális
ingatlanbefektető vagy -fejlesztő elsődleges célpontja, mert Lengyelország az
egyetlen ország, amely e téren kiváló minőséget tud nyújtani – állítja Hadley
Dean, a Colliers International kelet-európai részlegének ügyvezető igazgatója.
Bár a lengyelek abban reménykednek, hogy e
pénzek még legalább további három évig Varsóban maradnak, Dean szerint az okos
befektetők máshol is invesztálni fognak. Romániában a korrupció leküzdésére
irányuló törekvések az egy évtizeddel korábbi lengyelországihoz hasonló
növekedést indíthat el, míg a nagyobb átláthatóság az olyan országokban, mint
Szerbia és Bulgária, Dél-Európát közelítheti a fejlettebb piacok
sztenderdjeihez. Belgrádban például kedvező jel egy Abu Dhabi befektető által nemrégiben
végrehajtott 4 milliárd dolláros ügylet. Ezzel szemben Ukrajna és Oroszország –
a két ország elhúzódó konfliktusa miatt – kikerült a befektetők fókuszából.
„A hagyományos alapok nyilvánvalóan további területeket
keresnek ahhoz, hogy lehetőleg minél magasabb hozamra tegyenek szert” – mondja
Dean, hozzátéve: „az a kérdés, hogy a tengerentúlról érkező pénzhullám
Lengyelország után mennyire délnek veszi az irányt. Egy azonban bizonyosnak
látszik, hogy nem tart kelet felé.” Számos fejlesztő, befektető és piaci elemző
egyetért abban, hogy 2015 lesz az az év, amikor Románia lépést tehet afelé,
hogy komoly piaccá váljon a régióban. Lengyelországhoz hasonlóan azt reméli,
hogy a fővárosán kívüli városok is felkelthetik a befektetők érdeklődését és az
üzleti outsourcing (BPO) iparág tovább terjeszkedhet. A lengyel BPO iparág nem
mutatja a lassulás jeleit. A JLL szerint Wroclawban és Krakkóban több iroda
építése folyt 2014 végén, mint egész Magyarországon. „Az elmúlt két-három évben
méltánytalanul háttérbe szorított piacok profitálni fognak a globális
tőkeáramlásból” – prognosztizálja Török, hozzátéve: „a budapesti és varsói
eszközök közötti nincs különbség. Az összes többi ország élvez majd előnyt,
mert vonzóbb hozamokat fognak nyújtani”.
Forrás: Financial Times, Conclude Zrt.
|