Az ékszerkereslet továbbra is a legnagyobb összetevője a sárga nemesfémek iránti igényeknek, még ha annak 601 tonnás összértéke 3 százalékkal el is maradt a 2014 első negyedéviétől.  Nőtt a délkelet-ázsiai országok – jelesül Malajzia, Indonézia, Dél-Korea, Thaiföld és Vietnam – vásárlókedve, de a legjobban, 22 százalékkal India kereslete volt magasabb, 151 tonna az előző év azonos időszakáénál. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság aranyvételei stabilan, 4-4 százalékkal emelkedtek, 22,4, illetve 4 tonnára. Ez kompenzálta a török, az orosz és a közel-keleti igények csökkenését. Valamint Kínáét, ahol 10 százalékkal kevesebb, 213 tonna arany ékszer fogyott, mint 2014. január-március között, mivel a gazdasági növekedés lassulása miatti általánosságban csökkent a fogyasztás, azok közül pedig, akik megengedhették maguknak, sokan a tőzsde jó teljesítménye láttán inkább részvényekbe tették a megtakarításaikat. Ám, a kínai kereslet még így is 27 százalékkal meghaladta az elmúlt öt év átlagát, Kína és India pedig együttesen a globális kereslet 54 százalékát adta.

A befektetési kereslet volt a világ aranypiacának másik fő hajtóereje, annak 279 tonnás idei első negyedévi értéke 4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az aranyba invesztáló tőzsdén jegyzett befektetési alapok (ETF-k) 26 tonnával több sárga nemesfémet vásároltak, mint amennyit eladtak, annak köszönhetően, hogy a nyugati befektetőik visszatértek az aranyhoz – az ETF-k nettó növekedésére utoljára 2012 4. negyedévében volt példa. Pedig az aranyrudakba és -érmékbe való invesztíciók komoly nyomás alá kerültek, azokból – egyrészt az indiai és kínai részvények szárnyalása, másrészt a török és japán valuta árfolyamának ingadozásai miatt – 10 százalékkal kevesebbre, 253 tonnára volt csak igény, mint egy éve ilyenkor. Ám e kiesést ellensúlyozták az eurózóna – mindenekelőtt Németország – és Svájc együttesen 16 százalékkal, 61 tonnára emelkedő aranybefektetései.

A központi bankok tovább gyarapították aranytartalékaikat, hajszálra ugyanannyit, 119 tonnát vásárolva január-március között, mint 2014 azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy immár a 17. egymást követő negyedéve vesznek több aranyat, mint amennyit eladnak – azon törekvés eredményeként, hogy dollárkitettségüket csökkentsék.

A központi bankok nettó aranyforgalma immár 17. negyedéve növekszik

Az aranykínálat gyakorlatilag ugyanakkora, 1089 tonna volt 2015 első negyedévében, mint egy évvel korábban, miután a kitermelés 2 százalékkal, 729 tonnára való növekedése kompenzálta, hogy a sárga nemesfém újrahasznosítása 3 százalékkal, 355 tonnára esett.

Az aranykínálat megoszlása: kitermelés, nettó termelői fedezeti ügyletek, újrahasznosítás

„Az első negyedéves adatok jól illusztrálják az arany egyedülálló természetét és azt, milyen egészségesen működik a piaca, az képes kiegyensúlyozni az egyes szektorok és térségek közötti eltéréseket. Hiszen az egyes piacok ugyan eltérően viselkedtek, e különbözőségek összességében mégis kiegyenlítették egymást” – értékelt Alistair Hewitt, a World Gold Council piaci elemző részlegének vezetője.

Az aranykínálat és -kereslet 2013 óta

Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.