Az alapblog cikkét, a dollár várható bukásáról változtatás nélkül közöljük.
Peter Schiff amerikai befektető, privát bankár, pénzügyi
kommentátor, volt elnöki (Ronald Reagan) tanácsadó szerint
elkerülhetetlen az amerikai pénzügyi rendszer tartópillérének, a
dollárnak az összeomlása. Az alábbi interjúban azt mondja, hogy a Fed
már képtelen kikeveredni a maga kreálta csapdából: ha kamatot emel,
akkor ugyanoda jut a világ, ahova 2008-ban került, ha viszont nem emel,
akkor azt éri el, hogy a világ nagyon hamar felismeri: a dollár semmi
egyéb, mint egy értéktelen papír, mert nem áll mögötte igazi, termelésen
alapuló gazdaság.
Schiff menekülést ajánl a dollár eszközöktől, de
nemcsak az amerikai, hanem a nyugat-európai kötvényektől, részvényektől
is. Helyettük jüant, valamint nyersanyagokat, aranyat vásárol. Azon
országok, régiók meggazdagodásában hisz, amelyeket eddig az amerikaiak
által diktált pénzügyi rendszer elnyomott, ezen országok, régiók számára
érkezik el az „igazság órája”– hamarosan.
Zentai Péter: Jól idézte Önt CNBC hírtelevízió? Azt mondta, hogy borzalmas karácsony vár az amerikai gazdaságra?
Peter Schiff: Az amerikai gazdaság egésze
egyelőre nem fog szenvedni ilyen rövid idő leforgása alatt.
Hangsúlyozom: egyelőre. A kereskedelem, a vendéglátás viszont már nagyon
is. Ugyanis sokkal kevesebb pénzük van az átlag amerikaiaknak,
kevesebbet tudnak költeni, mint azt némely hivatalos adat sejteti. Az
fog kiderülni, hogy tragikusan gyenge forgalmat fognak produkálni az
áruházláncok, az éttermek, szórakozóhelyek.
Mi erre a bizonyíték?
Az, hogy az utóbbi időben folyamatosan gyengül a
kiskereskedelmi értékesítés volumene. A Wall Street leggyengébb
láncszemeivé azok a cégek kezdenek válni, amelyek az amerikaiak
fogyasztásából élnek: a Macy’s vagy a Wal-Mart.
Az amerikaiaknak valójában nincs pénze. Kizárólag – már megint – egyre növekvő hitel-visszafizetési kötelezettségeik vannak.
Ilyen alacsony kamatok mellett, ez nem nagy probléma…
Nem nagy probléma az újbóli és a korábbinál is hatalmasabbá válni képes hitelbuborék?
Ha a hitelfelvételek viszonylag biztos munkahelyekre,
tartósan alacsony kamatokra és az ország fenntartható gazdasági
növekedésére alapozódnak, akkor miért is lenne baj? Amerikában
történelmi mélyponton van a munkanélküliek aránya: öt százalék alá
süllyedt…
Ha elfogadjuk a hivatalos adatokat, akkor ez igaz. Csakhogy
egyrészt Amerikában – ahogy szinte mindenütt másutt – a kormányzat
kozmetikázza a makroszámokat. Ahogy közeledik az elnökválasztás, úgy
erősítik fel a hamis fundamentumokra épített gazdasági sikerpropagandát.
Másrészt – ellentétben a hatalom jelenlegi birtokosaival – mi (értsd:
Ronald Regan idejében) nem szépítettük a foglalkoztatottsági
statisztikákat olyanokkal, akik csak félállásban dolgoznak. És mi azokat
is érdemben munkanélkülieknek tekintettük, akik jobb híján, csupán
megélhetési kényszerből, olyan álláshelyeket fogadnak el, amelyek messze
alulmúlják képzettségüket, de belátták: már nincs más választásuk,
esélyeik lenullázódtak.
Tény azonban, hogy – mindent egybevetve – mégiscsak jut munka
szinte mindenkinek, a gazdaság folyamatosan növekszik. Ez főként a
nulla körüli alapkamatszintnek és a mennyiségi könnyítéseknek köszönhető
(QE). Jól csinálja a dolgát a Fed?
Egyre ütemesebben sodorja az amerikai gazdaságot az összeomlás
felé. Közben olyan csapdába esett, amelyből képtelenség kikászálódni. Ha
hozzákezdenek a kamatemelésekhez, akkor még a 2008-asnál is súlyosabb
globális hitelválságot váltanak ki, ha viszont tartják a nulla kamatot,
akkor felgyorsítják a dollár bedöntésének folyamatát, az amerikaiakat
végzetesen elszegényítik.
Melyik verziót választja a Fed – feltéve, hogy Önnek igaza van?
Akárcsak egy drogfüggő, a Fed vezetése QE-k, az abszolút
megalapozatlan grandiózus méretű pénznyomtatás bűvöletébe került. Erről
már nem képes leszokni. Újabb és újabb, egyre nagyobb „drogadagokkal”
akarja gyógyítani saját „függőségét”. Abszurd helyzet alakult ki.
Azt akarja mondani, hogy a Fed nem fog alapkamatot emelni?
És ha fog? Valószínűleg leheletnyit mindenképpen fog. De az már se nem
oszt, se nem szoroz. Jelképes lesz csupán, utána pedig – mert már az
első pici lépések nyomán is elkezdenek majd romba dőlni a tőzsdék – a
Fed megint vissza fog térni a „droghoz”, megint leviszi nullára a
kamatot és beindítja a QE-k újabb fordulóját.
Így ér véget a tragikusan hosszúra nyúlt, ámde abszurd és öngyilkos
gazdaságtörténeti fejezet, amely a dollárnak az arany standardról való
leválasztásával indult, és amelynek nyomán a világ vezető ipari
termelőjéből az Egyesült Államok a világ nagy parazitájává vált.
Huzamosabb ideje semmi egyebet nem gyártunk, mint dollárt. Egy papírt.
Ezért a papírért cserében csak és kizárólag importálunk. Mi, akik az
ötvenes években minden területen a legjobbak voltunk, mi, akik elláttuk a
világot a leginkább minőséginek nevezhető árukkal.
És mi lett belőlünk mára? A világ – lényegében – legeladósodottabb
országa. Ezek az adóssághegyek egy papírra (dollárra) épültek és
megalapozatlan ígéretekre. És noha Amerika polgárai a hosszú időn át
viszonylag jól működtetett piramis játék révén messze jobban éltek, mint
azon országoké, amelyeknek javait elfogyasztották, most majd
megtapasztalják mindennek az ellenkezőjét.
Mégis hogy kell elképzelnünk ezt a bizonyos összeomlást?
A dollárnak befellegzik. Ez az első és leglényegesebb elem.
Arról a dollárról beszél, amely folyamatosan erősödik – most is, ahogy éppen társalgunk?
Az amerikai dollár a legtipikusabb buboréktermék napjainkban. A
jegybanki politikák által gerjesztett buborékok leghatalmasabbja. Ha
azonban az utóbbi évtizedek gazdasági történeti kontextusába helyezzük
az amerikai fizetőeszközt, akkor a tendencia egyértelmű: folyamatosan
veszít értékéből. Némely időszakokban kivirul, de az ilyen szakaszokat –
lásd a kilencvenes évek legvégét, amikor egy szintén hatalmasra fújt
lufi, az úgynevezett dotcom-buborék repedt szét – sokkal hosszabb
lejtmenet szokta követni. Most ugyanez fog történni, de sokkal
tragikusabb méreteket öltve.
A piac hisz, bízik most Amerikában, annak gazdasági-pénzügyi erejében…
A percepció valóban nagy úr, de ugyanez a piac óhatatlanul el
fogja veszíteni a hitét, miután realizálja mindazt, amit mostanáig
magyaráztam, tudiillik a Fed nem lesz képes érdemben változtatni a nulla
kamatokon, nem tudja már még mélyebbre taszítani a kamatokat, csak a
dollárt próbálhatja egyre kétségbeesettebben tovább inflálni.
Amerika gazdasága – a méregdrágán mért, túlértékelt néhány technológiai
innovációra építő, de semmit sem gyártó, semmit nem termelő cégén
túlmenően – csak importálni tud, kizárólag kölcsönökből.
Nem kérdés, hogy lesz-e vagy sem összeomlás. Az be fog következni,
feltételezhetően nem sokára. A nyitott kérdés csak az, hogy mi lesz
ebből Amerikára és a világra nézve?
És mi lesz Ön szerint?
Nekünk, amerikaiaknak óhatatlanul fájni fog. A dollár
végzetesen meg fog gyengülni, ezért Amerika polgárainak vagyona
radikálisan fogyatkozni fog. A Wall Streeten jegyzett amerikai cégek és
minden Amerikához kötődő befektetési eszköz: ingatlan, kötvény, részvény
drámai árfolyamvesztést fog elszenvedni. Ez részben igaz lesz
Nyugat-Európára és Japánra is, merthogy ők is nagyjából a Fed-et és
Amerikát másolják.
Viszont felértékelődnek a mienkhez képest azon országok, régiók
eszközei, amelyek eddig ki voltak szolgáltatva az amerikaiak és azon
országok importjának, amelyek eddig csak fogyasztottak és
szolgáltatásokat tudtak csak nyújtani. Ők maguk azonban nem termeltek,
nem tudtak exportálni.
Végre az igazi termelők a kezükbe vehetik sorsuk irányítását, ők maguk
válhatnak az általuk előállított áruk, termékeik fő fogyasztóivá, egyre
kevésbé szorulnak exportra, devizáik felértékelődnek, polgáraik
gazdagabbá válnak. Ők lépnek a jelenkor nagy fogyasztói helyébe, és
válnak fő exportőrökből fő importőrökké és fogyasztókká.
Az amerikai gazdasági és főként pénzügyi rendszer összeomlását egyfajta globális igazságtétel fogja követni.
Mit tesz az ügyfelei pénzével?
Kimenekítem Amerikából. Semmilyen itteni eszközbe nem fektetek,
viszont – offshore befektetési bankom révén – aranyat, nyersanyagot,
kínai jüant vásárolok, arany fedezettel bíró hitelkártyát bocsátok ki. A
biztonságos Svájc, Szingapúr, Új-Zéland, Hongkong eszközeit veszem. Forrás: alapblog.hu
|