Az arany az elektronikai szektor által vitathatatlanul leginkább preferált fém. Ám az elektronikai készülékeket gyártók az  utóbbi években egyre növekvő kihívással voltak kénytelen szembenézni: az emelkedő költségekkel. Amit az idézett elő, hogy az arany ára 2005-2011 között megnégyszereződött.

 

Ez arra kényszerítette a mikrochip-gyártókat, hogy – a költségtakarékosság jegyében – limitálják a készülékekbe tett arany mennyiségét. A technológiai fejlődések lehetővé tették a félvezető-gyártóknak, hogy anélkül csökkentsék az arany mennyiségét, hogy ezzel veszélyeztetnék a megbízhatóságot.  Ez két módon befolyásolta a szektor aranykeresletét:

 

- a galvanizált burkolatok vékonyabbá váltak, és az ötvözetek aranytartalmát csökkentették,

- az aranyból készült huzalok is vékonyabbá váltak, miközben a huzalokat újratervezték, annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb aranyat tartalmazzák.

 

Ezzel egy időben az iparág elkezdett arra fókuszálni, hogy hogyan tudja az aranyat más fémekkel teljesen helyettesíteni. Ez nemcsak a galvanizált burkolatokra gyakorolt hatást, hanem  a huzalpiacra is. A félvezető-gyártók szövetsége, a Semiconductor Industry Association szerint míg 2011-ben az aranyhasználat aránya a fémeken belül még 77 százalék volt, addig ma már kevesebb, mint a 40 százaléka, miután a réz (a sárga nemesfém fő konkurense), a palládium-bevonatú réz és az ezüst révén mérséklődött az arany dominanciája.

 

Az aranybevonatú huzalok iránti kereslet elmúlt hat évi csökkenése kiváló példája a K+F által lehetővé tett költségcsökkentéseknek. Ugyanakkor a réz közel sem az ideális huzalanyag: bizonyos körülmények között korrodálódik, miközben keményebb, mint az arany (ezért a huzalozási folyamat alatt károkat okozhat). Ami azonban még ennél is lényegesebb, a rézre való áttérés költséges a félvezető-gyártóknak, jelentős befektetést igényel ugyanis az eszközök és az eljárás módosítása. 

 

Mindazonáltal az aranyár elért egy pontot, ahol a gyártók nem képesek elviselni a költségoldali nyomást, ezért más megoldások után kell nézniük. Nagyrészt a helyettesítés és a megtakarítás kombinációjának köszönhető, hogy az elektronikai szektor kereslete 71 tonnával esett 2010-2016 között. Igaz, a 2017 harmadik negyedévi adatok arra engednek következtetni, hogy az idén ismét több sárga nemesfémet igényeltek, s van számos ígéretes terület, amely nagyobb mértékben használhatja a sárga nemesfémet – hívja fel a figyelmet a WGC.

 

 

 

 

  

 

 

A WGC adatai azt is sugallják, hogy az aranybevonatú huzalok és kábelek iránti kereslet csökkenése is megállt. Ez azzal együtt, hogy ez a technológia marad a meghatározó – a göngyölegek 75-80 százaléka tartalmaz huzalokat, kábeleket –, még bíztatóbb jövőt fest a szektor elé. Bár az nem valószínű, hogy az arany visszaszerzi dominanciáját,  sok elektronikai alkalmazásban továbbra is előnyben részesítik. Számos szektor – mint az autó- vagy a repülőgép-gyártás – nem megy bele teljesítménye csökkentésébe, ezért folytatni fogja az arany használatát a biztonsági szempontból kritikus kompenseknél, mint például a fék- vagy  a navigációs rendszer.

 

Viccesen azt lehet mondani, hogy a világ jelenleg digitális memória hiányban szenved. Ezalatt azt kell érteni, hogy a memóriachipek lényeges összetevői az okostelefonoknak, valamint a számítógépeknek és a vásárlók egyre nagyobb mértékű memóriát igényelnek annak érdekében, hogy egyre nagyobb terjedelmű adatot tudjanak letölteni. Ez kínálatszűkéhez vezetett a piacon, a gyártók teljes kapacitással üzemelnek, hogy ki tudják elégíteni a keresletet. A Samsung Electronics például nemrég jelentette be, hogy a memóriachipek iránti keresletnek köszönhetően értek el negyedéves bevételei rekordot.  

 

 

Az autóipar növekvő aranyhasználata fűti a félvezetők keresletét. A World Semiconductor Trade Statistics (WSTS) 2017 novemberi előrejelzése szerint a világ félvezető-gyártói 2017-ben 21 százalékkal többet adtak el, összesített árbevételük elérte a 409 milliárd dollárt, amit 2018-ban további 7 százalékkal, 437 milliárd dollárra növelhetnek. A 2017-es éves növekedési ütem 2010 óta a legmagasabb, miután a nagyobb gyártók kétszámjegyű bővülésről adtak számot.

 

Hosszabb távon az aranykereslet növekedését az internethez kapcsolódó készülékek, a virtuális és a valóságot úgymond kiterjesztő hardveres installációk hajtják. Az elektrifikálás (vagyis a villamossággal való feltöltés) és a világ összekapcsolódása töretlenül folytatódik, amiből a félvezető szektor által használt anyagok, mint az arany profitálhatnak.

 

 

2017 utolsó negyedéve izgalmas időszak volt az okostelefon-gyártók számára. A Samsung Galaxy Note 8 nyomában megjelent az iPhone 8 és az iPhone X, miközben a Google és a Huawei is új készülékeket dobott a piacra. Az okostelefonok új generációja azt jelenti, hogy egyre újabb fajtájú elektronikai eszközök és chipek jelentek meg, amelyek akár még a korábbinál is több aranyat tartalmazhatnak. Az olyan technológiák, mint az arcfelismerő ID, a vezeték nélküli működés (wireless) és az infravörös érzékelők mind egyre fejlettebb félvezetőket kívánnak meg, olyanokat, amelyek arannyal bevont kapcsolókat és huzalokat tartalmaznak. A WGC becslései szerint a mostani okostelefonok fajlagosan 1-1,5 dollár értékű aranyat tartalmaznak.

 

 

Fontos változás zajlik az autószektorban: egyre nagyobb teret nyernek a hibrid és a teljesen elektromos személygépkocsik, ami a WGC szerint hosszabb távon jelentős keresletet támaszthatnak a fémek iránt, különösen azok iránt,  amelyek elektromos töltő technológiákhoz kapcsolódnak, mint például a kobalt vagy a lítium.

 

Ezek a változások a WGC szerint az arany keresletét is pozitívan befolyásolhatják. Az autóipar már eddig is a chipek széles körét használta, és az elektrifikálás folytatódásával ez a tendencia csak felerősödik. Az alkalmazások szélesednek, a motor és fékrendszer kezelésén át az autóban meglévő elektromos hálózatig és szórakoztató rendszerig – ezek számos elektromos komponenst igényelnek, mint a LED-ek és a nyomtatott áramkörök. Hosszabb távon pedig az önálló, vezető nélküli járművek még több aranyat igényelhetnek, például az ütközést elkerülő rendszereik kiépítése során.

 

 

A nanotechnológia megjelenése egy sor új hasznosítási lehetőséget teremtett az arany számára, a világ laboratóriumaiban végzett jelentős kutatás-fejlesztések eredményeként. Az aranyalapú nanotechnológia  kereskedelmileg számos életképes alkalmazási lehetőséget kínál. E tudományos áttörések közül sok hathat pozitívan az arany jövőjére, mindenekelőtt a félvezető-piacon, ahol a tömegtermékekben az arany – ha fajlagosan kis mennyiségekben is, de – jelen van.

 

 

A vegyipar a nemesfémeket mindig is egyfajta katalizátorként használta. A platina, a palládium és az ezüst jelentős mennyiségben felfedezhetők a katalitikus eljárásokban. Mindhárom fémet alkalmazzák a főbb vegyipari eljárásokban, mint a mindennapjainkban használatos műanyagok és anyagok szintetikus előállítása, míg a platina és a palládium a járművek katalizátoraiban segítenek csökkenteni a környezetszennyezést. 

 

Az arany is kiváló katalizátora a nanorészecskéknek. A nemesfémek mellett a vegyiparra specializálódott Johnson Matthey által 2016-ban piacra dobott aranyalapú katalizátor a VCM szintézist javítja. A VCM a PVC-nek – a világ harmadik legtöbbet gyártott szintetikus polimerének – az előfutára, s ipari csővezetékekhez, valamint elektromos kábelek szigeteléséhez használják. Fontos anyag, amelyet általában egy higanyalapú katalizátor használatával szintetizálnak. Az évente gyártott VCM-mennyiség tekintélyes, ez a higany legnagyobb egyedi felhasználásának egyike. Ez az áttörés nyújt lehetőséget a VCM-gyártóknak, hogy alacsonyabb költséggel távolítsák el az előállítás során keletkezett szennyező anyagot. Ez az alkalmazás 1-5 tonnás aranykeresletet generál.

 

De ami még ennél is lényegesebb, hogy ez a gyártókat gazdaságilag életképesebb eljáráshoz juttatja, összhangban a higanyra vonatkozó Minamata Egyezménnyel. Ezen egyezmény szerint 2017 után az új VCM-üzemeknek már nem lesz megengedett, hogy higany-katalizátort használjanak, 2022-től pedig már az összes üzemnek higanymentesen kell működnie.

 

A világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Science-ben megjelent kutatás nemrég egy másik aranykatalizátoros áttörésről számolt be a hidrogéncellák  esetében. A hidrogéncellák olyan, a hidrogént üzemanyagként használó erőegységek, amelyek kémiai reakció során állítanak elő elektromosságot, és működésük egyetlen mellékterméke a víz. A környezetbarát üzemanyagcelláknak folyamatos hidrogén ellátásra van szükségük a hatékony működéshez, amihez elengedhetetlen egy olyan katalizátor, ami alacsony hőmérsékleten is ki tudja fejteni a kívánt hatást. A kutatás az aranybázisú katalizátort úgy jellemezte, mint amelyik az elsők között tudja teljesíteni e követelményt. Ez egy sor iparilag fontos alkalmazás számára hordoz magában ígéretes üzleti lehetőségeket.

 

 

Az arany és a gyógyászat viszonya évezredekre tekint vissza és az elmúlt években a szabályozó hatóságok által jóváhagyott diagnosztikai eszközökben és kezelésekben is tetten érhető.

  

 

 

 

A nanotechnológia utolsó példái, ami közép- és hosszú távon hathat az aranykeresletre, a napelemes technológiák. E területnek érdekes története van. Az arany régóta összekapcsolódott a festékkel és az üvegáruval. Az 1960-as években jelent meg az arany vékony rétegként a festéken, hogy javítsa az épületek energiahatékonyságát. Kiváló infravörös sugárzás ellen védelmet nyújtó képessége ugyanis segíti megelőzni az épületeket a túlhevüléstől, ami értelemszerűen csökkenti az energiaköltséget. A Torontóban lévő Royal Plazának például mind a 14 ezer ablaka van bevonva aranyréteggel.

 

Az arany és a napelem technológia kapcsolata egyre erősödött az évek során. Az arany nanorészecskéket betették a napelemekbe, hogy még több napenergiát fogjanak fel és konvertáljanak árammá. A Perovszkit az egyik legígéretesebb új napelemes technológiák egyike, ami arany elektródát használ. Bár a perovszkit napelemek egyelőre kísérleti terméknek tekinthetők és élettartamuk még nem éri utol a szilikon alapű technológiát, fejlesztésük szépen halad az iparosítás felé.

 

 

 

 

 

Az arany egy különleges fém, amelyért magánszemélyek és közösségek egyaránt  rajonganak. Sárga nemesfémek ezer tonnaszámra biztosítják elektromos készülékek zavartalan működését. A magas aranyárak és a versenyképes technológiák kihívást okoztak az utóbbi években. De kivételes tulajdonságainak köszönhetően az arany továbbra is lényeges alapanyaga az elektronikai szektornak. És az aranyhasználat mértéke jelentős: 2016-ban több sárga nemesfémet használtak az elektronikai alkalmazásokban, mint platinát vagy palládiumot. Csak érzékeltetésül: a technológiákban használt arany mennyisége nagyjából megegyezett azzal, mint amennyit a központi bankok 2010-2016 között vásároltak. Nincs kétség tehát afelől, hogy az elektronikai szektor az aranykereslet fontos forrása.

 

A WGC szerint a keresleti kilátások kedvezőek, a világ végtelennek tűnő elektrifikációja miatt, valamint azért, mert jelentős az igény a komplexebb funkcionalitás és kapcsolódás iránt, ami a félvezető-szektor innovációját hajtja. Rövid- és középtávon a WGC arra számít, hogy a kereslet stablizálódik és számos területen növekedni fog.

A nanotechnológia eredeti területe szintén tartogat lehetőségeket az arany számára, nevezetesen, hogy azt új alkalmazásokban használják. A nanorészecske-alapú technológiák közül számos növelheti az aranykeresletet, különösen a tiszta technológiai szektorban. Ezek valószínűleg hosszabb távú lehetőségek, de végső soron jelentős hatásuk lehet a fontos tudományos kihívásokra és az aranykeresletre.

 

A legfontosabb és legjelentőségteljesebb alkalmazások közül számos nem gyakorol hatást az arany keresletére, de kétségtelenül lényeges szerepet játszik a társadalomban, elsősorban a forrásokban szegény országokban – például a megbízható és költséghatékony orvosi diagnosztikákban. Márpedig ezen technológiák hatását nem szabad alábecsülni.

 

Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.