Hírlevél feliratkozás
Conclude Árjegyzés (élő)
Goldtresor grammárak *
Betöltés...
Arany/HUF középárfolyam g
Arany/USD árfolyam oz
Arany/Euró árfolyam oz
Ezüst/USD árfolyam oz
Ezüst/Euró árfolyam oz
Arany cikkek
- Befektetési arany
- Arany
- Arany Befektetés
- Aranytömb, aranyrúd, platinatömb öntése Svájcban
- Aranyrúd, befektetési aranyrúd, aranytömb
- Aranytömb
- Aranyérme, befektetési aranyérme
- A befektetési aranyérme prémium értéke
- Londoni aranypiac 1660-2004
- A Loco London aranyszámla története
- A Nemesfém Elszámolóház és arany letéti szolgáltatás Londonban
- Arany befektetési alapok és a fizikai aranypiac. Az SPDR Gold ETF
RSS
| WGC: állami intézkedések segíthetik az indiai aranypiac fellendülését |
| 2018. február 20. kedd, 14:44 |
|
Conclude Daily Gold A világ éves aranykeresletének mintegy ötödét adó India sárga nemesfémmel kapcsolatban az elmúlt 70 évben hozott állami intézkedései inkább piactorzító jellegűek voltak. A február 1-jén beterjesztett költségvetési törvényjavaslat azonban arra utal, hogy ebben most változás következhet be. Mint azt Arun Jaitley indiai pénzügyminiszter kihangsúlyozta, a kormány szeretné, ha az arany, mint eszközosztály fejlődne, egyre több aranytőzsde jönne létre, miközben átalakítaná az arany monetizációs programot (Gold Monetisation Scheme - GMS). Ezek, valamint az, hogy Mumbai arra törekszik, a vidéki agrárvállalkozók jövedelme 2022-re megduplázódjon, kedveznek India aranyipara számára – állapítja meg a World Gold Council (WGC) legfrissebb elemzésében.  A 2018-as indiai költségvetés tervezetében a pénzügyminiszter három fő célt fogalmazott meg az aranyra vonatkozóan: 1. Átfogó tervet kell készíteni az arany, mint eszközosztály fejlesztésére. Ez jelentős változás a korábbi évtizedekhez képest, s pozitívan hathat India aranypiacára. Például a szabályozó hatóságokat arra bátoríthatja, hogy beépítsék az aranyat India pénzügyi struktúrájába, a pénzügyi intézményeket pedig arra, hogy fejlesszék az aranyfedezetű pénzügyi termékeiket, annak érdekében, hogy az intézményi és magánbefektetők könnyebben tudjanak invesztálni a sárga nemesfémbe. 2. Létre kell hozni a szabályozott aranytőzsdék hatékony rendszerét. Ami ambiciózus cél ahhoz képest, hogy India aranypiaca jelenleg meglehetősen töredezett és hatékonytalan. Egy szabályozott tőzsde hatékonyabb és átláthatóbb piacot eredményezhet, ami növelheti a befektetők aranyba, mint eszközosztályba vetett bizalmát. Egyúttal támogathatja az indiai újrahasznosítási piac fejlődését, ahogy tette azt az arany monetizációs program, a GMS. 3. A GMS átalakítása – ha azt helyesen hajtják végre – könnyebbé teheti az aranybetéti számlák nyitását. E célok kölcsönhatásban vannak egymással. Az arany monetizációs program átalakítása támogatni tudja az aranytőzsdéket, miközben azok fejlődése megágyazhat a GMS-nek. S mivel egyúttal jelentősen növelheti az aranypiac likviditását, ezáltal hozzájárul az aranyfedezetű pénzügyi termékek fejlesztéséhez. A WGC-nél úgy vélik, a kormány megváltozott hozzáállása pozitív India aranypiaca számára. Fontos, hogy a hatóságok ne kizárólag az importra fókuszáljanak, mert az csak a csempészetet erősítheti. Egy hatékony állami politikának arra van szüksége, hogy felismerje azt a pozitív szerepet, amit az arany játszik az indiai társadalom életében és törekedjen egy átlátható és hatékony aranyipar létrehozására. Állami beavatkozások India arannyal kapcsolatos állami intézkedéseinek hosszú történelme van. Nem sokkal azt követően, hogy az indiaiak kivívták a függetlenségüket, 1947-ben a kormány drákói szigorral tiltotta meg az arany tulajdonlását. Bár 1962 és 1990 között némi enyhülés következett be, az 1968-ban életbe lépett aranyellenőrzési törvény (Gold Control Act) az arannyal való kereskedést szűk korlátok közé szorította: a 14 karátnál több aranyat tartalmazó ékszerek előállítását megtiltotta, miközben előírta, hogy magánszemélyenként, illetve háztartásonként mennyi aranyékszert lehet birtokolni. E szigorítások hatására – korántsem meglepő módon – a csempészet és az arany otthoni rejtegetése elharapódzott. Az 1990-es évek elejének gazdasági reformjai során hatálytalanították a Gold Control Act-et. Az aranykereskedelem legálisabbá vált, aminek hatására a csempészet mérséklődött. Ám 20 évvel később a kormány ismét beavatkozott az aranypiacba. A folyó fizetési mérleg hiányának elszaladása a nagymértékű aranyimporttal párosulva arra késztette a kormányt, hogy szigorítsa a kereskedelmet. Az importvám kulcsát 2012-től fokozatosan, 2-ről 10 százalékra növelték, 2013-ban pedig a kormány bevezette a piactorzító 80:20-as szabályt, miszerint az országba behozott 100 tonna aranyból 20-ból ékszert kell előállítani és azt exportálni. 2014-ben az arany unciája Indiában átlagban 38 dollárral haladta meg a London Bullion Market Association referenciaértékét, de e felár volt 140 dollár is. Aminek következtében a csempészet újra virágzásnak indult. Mindazonáltal az utóbbi években az indiai hatóságok az arannyal kapcsolatban hatékonyabb intézkedéseket hoztak. Például eltörölték a 80:20-as szabályt, aranyérméket verettek (Indian Gold Coin) és elindították az arany monetizációs programot. Más kérdés, hogy ezek az intézkedések a potenciálisnál kisebb hatással jártak. Az Arun Jaitley indiai pénzügyminiszter által beterjesztett idei büdzsében megfogalmazott tervek egyértelműen a gazdaság fejlődését célozzák, elsősorban a vidéki gazdaságra, az egészségügyre, az oktatásra, az infrastruktúrára és a digitalizációra fókuszálva. A vidéki gazdaság fejlődése különösen fontos az arany szempontjából, miután India sárganemesfém-keresletének durván kétharmadát a vidéken élők támasztják, s az ő igényük jelentős összefüggésben van a jövedelmi viszonyaikkal. Egy hüvelykujjszabály alapján 1 százalékos jövedelememelkedés az aranykereslet 1 százalékos növekedését vonja maga után. Márpedig az indiai kormány szeretné, ha a vidéki gazdálkodók jövedelme 2022-re megduplázódna, ami tehát kedvez az aranypiacnak. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a termesztési költségekhez nyújtott minimális ártámogatás mértékét a másfélszeresére emelik, miközben az agrárgazdáknak a piaci infrastrukturális reformok is kedveznek. Jelenleg a gazdák a terményeiket a helyi „mandis”-on adják el, ahol jellemzően élelmiszerek és agrártermékek cserélnek gazdát. Ám az agrárminisztérium kezdeményezte, hogy a mandist egy pánindiai elektronikus kereskedési platformmal kössék össze, amelyen a gazdák, a kereskedők és a termelők India-szerte a legjobb árat kaphatják a terményeikért. További lökést adhat az aranykeresletnek, hogy a gazdák finanszírozási lehetőségeinek bővítése érdekében az indiai mezőgazdaság hitelezése 2018-2019-ben 170 milliárd dollárnak megfelelő indiai rúpiára növekszik a 2017-2018-as 155 milliárd dollárnyiról. Bíztató kilátások A WGC szerint az arannyal kapcsolatos költségvetési döntések kedveznek az aranyiparnak. Egy koherens rendszer ugyanis hatékonyabbá, átláthatóbbá teheti India aranyiparát és ami talán a legfontosabb: az összes stakeholder bizalmát elnyerheti. Mindazonáltal az ördög a részletekben rejlik, ezek kidolgozása a következő hónapokban a kormányzati illetékesek, azon belül a NITI Aayog nevű think-tank feladata lesz. Indiában rövidtávon számos fejlesztésre kerülhet sor. Például az ázsiai ország fogyasztói ügyekkel foglalkozó minisztériuma az arany minősítését, osztályozását szabályozó törvényjavaslaton dolgozik. Ez lehetővé tenné India aranykínálati láncának egységesítését, ami megvédené a vásárlókat attól, hogy gyenge minőségű, „alulkarátozott” aranyékszereket vásároljanak. Egyúttal növelné India ékszeriparának reputációját. Az is pozitívum, hogy a modern infrastruktúra fejlesztése körvonalazódik: új ékszerparkokat alakítanának ki, ami a gyártók, a hitelesítők, a minősítők, a bankok és a logisztikai támogatók otthona lehetne. Ez segíthetné India aranyiparának elfogadottságát, miközben potenciálisan növelhetné a foglalkoztatottságot és az exportot. Az aranyrúd-iparban tevékenykedők várakozásai szerint az indiai szabványügyi hivatal good delivery sztenderdeket állapítana meg a helyi finomítók által feldolgozott 1 kilogrammos aranyrudakra. Ez fontos lépés lehet annak irányába, hogy létrejöjjön egy szabványosított rúd, amit a helyi bankok, az árutőzsdék (MCX és NCDEX) és a remélhetőleg egyre nagyobb számban létrejövő aranytőzsdék elfogadnak. Egy nemzeti aranytőzsde kialakítása is fontos lenne, mivel az elősegítheti, hogy az állam a bankokkal és az egyéb piaci résztvevőkkel együtt alakítsa ki a legjobb megoldást az indiai aranypiac számára. A WGC úgy véli, ezekből a reformokból az indiai aranypiac előnyt kovácsolhat, éppúgy, mint abból is, ha a gazdaság nagyobb sebességre kapcsol, és sor kerül a pénzügyi és fiskális reformokra. Márpedig a Világbank szerint India lesz a következő évek leggyorsabban növekvő gazdaságaink egyike, s a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet is kihangsúlyozza, a vidéki India abból húzhat hasznot, hogy a kormány szeretné, ha 2022-re megduplázódna az agrárvállalkozók jövedelme. Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt. |