A török külkereskedelmi mérleg egyensúlyát tavaly legjobban az arany- és az energiahordozók importja borította meg, ezért múlt héten - felsőbb utasításra - az éves aranybehozatal több, mint kétharmadát bonyolító Isztambuli Tőzsde felfüggesztette az aranyimport megbízások befogadását. A török aranypiac legnagyobb beszállítója maga a tőzsde, ugyanis az Isztambuli Tőzsdén kereskedett, legalább 99,5% tisztaságú, szabványosított „jegybanki aranyrudak” mentesek a behozatali vám és az ÁFA alól.

 

400 unciás, jegybanki tartalékba "való" Good Delivery aranyrudak

 

Az intézkedés hírére pánik tört ki a török aranypiacon: a (jegy)bankok, finomítók és ékszergyártók közötti aranykereskedelemben használatos 400 unciás (~12,5 kg) jegybanki aranyrudak felára az unciánkénti 6-7 dollárról pillanatok alatt meghatszorozódott a török tőzsdén. A lokális aranypiaci összeomlást elkerülendő a török jegybank tűzoltásba kezdett: az elmúlt héten napi 1 – 1,5 tonnányi mennyiségben adott el aranyat a jegybanki aranytartalék terhére.

A jegybanki aranyeladások rövid távon ugyan leszorították a kereskedési költségeket a korábbi szintekre, és nagyrészt kielégítik az aranyat importáló helyi ékszergyártók és a befektetési aranyrudakat és aranyérméket gyártó aranyfinomítók keresletét - így átmenetileg a külkereskedelmi hiány további növekedését is lassítja - de hosszú távon megtépázhatja a török jegybank hitelességébe vetett bizalmat.

Törökország a harmadik legnagyobb aranyékszer előállító a világon India és Kína után: 2022-ben 166 tonnányi ékszeraranyat állítottak elő mintegy 10 milliárd dollár értékben, amiből 143 tonnányit exportáltak a világ különböző pontjaira. Az ékszerpiac belső kereslete 37 tonnára rúgott a tavalyi évben, amivel a Közel-Keleten szintén dobogós helyezést ért el Törökország az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia után.

 

 

Az ékszergyártáson felül a vagyonuk elértéktelenedésétől félő török magánszemélyek befektetési aranyrudak és aranyérmék iránti éhsége mintegy 85 tonnás (5,1 milliárd dollár értékű) aranykeresletet tett ki, ami az elmúlt öt év 72 tonnás átlagát is jelentősen meghaladja. A török befektetők menedékeszköz iránti vágya nem meglepő, tekintve, hogy a - hivatalosan - 64%-ot elérő 2022 decemberi infláció ellenére a török jegybanki alapkamat továbbra is mindössze 9%-on áll.

Az utóbbi években maga a török jegybank volt az egyik legnagyobb vevő a helyi aranypiacon: a török aranytartalék a 2017. májusi 116,1 tonnás szintről több mint ötszörösére, 586 tonnára nőtt (2023. február 24-ei adat). Ez a tartós aranyvásárlási program jól illeszkedett a török jegybank azon hosszútávú stratégiájába, hogy idővel a világ 5 legnagyobb aranytartalékával bíró jegybank közé kerüljön.

 

 

A török jegybank az aranytartalék terhére történő arany értékesítést várhatóan a 2023. május 14-én esedékes parlamenti- és elnöki választásig fenntarthatja, ami számokra lefordítva azt jelenti, hogy az utóbbi napokban jellemző napi 1 – 1,5 tonnás volumen fennmaradása esetén mintegy ötödével, közel száz tonnával fog csökkenni a törökök aranytartaléka a következő hónapokban.  A perspektíva kedvéért, a 94,5 tonnás magyar aranytartalékot elérő-meghaladó mennyiségről van szó, és ez a rövidtávú tűzoltóakció évekkel hátrébb vetheti a török jegybankot a hosszú távú aranytartalékolási céljai elérésében.

A török aranypiacon zajló események intő jelként szolgálhatnak minden befektető számára: a jegybanki lazaság, pénznyomtatás és a politikai kézivezérlés olyan rendszerszintű problémákat okozott vagy fedett el, amik most kezdenek felbugyogni, és kezelésük hosszú távon rendkívül fájdalmas; a gazdasági-társadalmi fejlődést akár évekre visszavető kapkodáshoz vezethet. A hasonló helyzetbe kerülő országok polgárai számára a vagyoni védelmet a megfelelő mennyiségű fizikai arany megelőző célú, rendszeres vásárlása jelentheti.

Forrás: Metals Focus, Conclude Zrt.