A nemesfém kereskedők általában nyáron igyekeznek feltölteni készleteiket, mert azt tartják, hogy ilyenkor olcsóbb az arany. Ennek az állításnak eredtünk a nyomába jelen elemzésünkkel az elmúlt 12 év árfolyamait vizsgálva. A mítoszról kiderült, hogy valóság.

Az arany árfolyamára hatással van az általános kereslet nagysága, amit legtöbbször a gazdasági helyzet befolyásol. Ezen túl azonban az arany ára erős szezonalitást mutat az év során. Ennek leginkább kulturális okai vannak. Mivel a bányák kapacitása az év során egyenletes, ezek a kiugró keresletek jól kimutatható áremelkedést és áresést okoznak a fizikai arany árában hónapról-hónapra.

Amennyiben szeretnénk ezt a szezonális hatást kihasználni, tisztában kell lennünk azzal, mikor érdemes vásárolni a nemesfémből.

Amit tudni érdemes, hogy az arany 40-50%-a (évente változó arányban) ékszerkészítésre kerül felhasználásra. A fizikai arany keresletének 52%-a Kínában és Indiában keletkezik és további 14%-a pedig Vietnamban és Thaiföldön.

Ezek után nem meglepő, hogy az ázsiai ünnepekhez kötődő aranyigény érzékelhetően mozgatja az arany pillanatnyi árát.

A legjelentősebb ünnep a kínai újév, amely az újhold miatt a mi naptárunkban január-februárban szokott kezdődni. A másik komoly alkalom, ami markánsan kimutatható az arany árában, az indiai esküvői szezon, amely szeptemberben kezdődik, a monszun után. Ide tartozik még a nyugati karácsony is, még ha akkora keresletet nem is támaszt világszinten, mint az ázsiai ünnepek.

Az arany árán a monszun előtt időszak (ami április közepén-végén kezdődik) szokott negatív módon meglátszódni, ilyenkor az indiai földművesek az aranytartalékaikból szoktak pénzt felszabadítani. A másik szezon, amikor év közben az arany ára esni szokott, a nyári időszak. Ennek oka, hogy se a nyugati világban, sem Ázsiában semmilyen alkalom nincs, ami az aranykeresletet élénkítené, míg a bányákból érkező mennyiség érdemben ilyenkor sem csökken.

Az alábbi ábrán 12 év átlagos árfolyam-változását láthatjuk havi bontásban, az előző hónaphoz viszonyított árváltozást százalékban. Az éves áremelkedés mértékét, ami az arany általános és nem szezonális keresletéhez tartozik, kiszűrtük, így a grafikon csak a szezonális hatást mutatja 12 év átlagában. Az grafikonhoz a World Gold Council adatait használtuk fel.

Az októberi áresés egy egyszeri tétel okozza, nevezetesen a 2008-as Lehmann csőd miatti 21,38%-os árzuhanás. Amennyiben azt az értéket egy 10 éves októberi átlagértékkel behelyettesítenénk, egy szerény, 0,17%-os árcsökkenést kapnánk csak.