A LEGUTOLSÓ DARAB !

Díszdobozban, certifikáttal!

Csodálatos ajándék és befektetés az idei év legérdekesebb ezüst érméje az Azték naptár. A Conclude készletéből az utolsót kínáljuk raktárról 790 ezer forintos áron.
Az azték naptárat vagy Napkövet 1790-es felfedezése óta legendák lengik körül. A Mexikóváros főtere alatt felfedezett, 3,6 méter átmérőjű, 24 tonnás bazalt monolit nemcsak a történészek, de a mindennapi ember fantáziáját is megmozgatja. Az azték naptár, mely alapvetően a korábbi maja időszámításra épül, a mexikói nemzet első számú történelmi szimbóluma. Nem véletlen, hogy a mexikói jegybank megbízásából az amerikai kontinens legrégebbi pénzverdéjében 1 kilogrammos tiszta ezüstérmébe öntötték. Szerintünk e remekmű 2012-es kiadása az idei év talán legérdekesebb érméje, melyben nem kis szerepe van a 2012-es misztikus korszakváltásnak.

Mexikóban az ezüstbányászat, a numizmatika és az ezüstművesség komoly hagyományokra tekint vissza: az elmúlt fél évezredben a világ minden tájára eljutottak a mexikói ezüstrudak, érmék és ékszerek. Az ezüst azték naptár nemcsak történelmi eseményekre utal, élő hagyományt és értéket hordoz, hanem bemutatja az aztékok kozmikus látomását is, összekapcsolva a mindennapok és az univerzum rendjét. Az ősi civilizációk előtt tisztelgő 1 kilogrammos alkotás az ezüstérme-gravírozás remekműve, mely hihetetlen részletgazdagsággal jeleníti meg az eredeti azték naptár minden elemét.

Mit ábrázol és mire szolgált az azték naptár?

Bár napjainkban a mexikói nemzet első számú történelmi szimbóluma, jelentősége még nagyobb lehetett Kolumbusz előtt. A naptáron a központi arc Tonatiuh napistent, a győzedelmes égi harcost ábrázolja, akinek szájából egy áldozati kés bukkan elő. A nap-ábrázolás a kezdet, amely köré rétegekben épül fel a világ és mindaz, ami benne létezik, míg az istenség központi elhelyezkedésével az idő és a tér metszéspontja. Az aztékok a Nap táplálásával igyekeztek elkerülni birodalmuk megjövendölt pusztulását. A Napkő középpontja körül a történelem öt korszakát láthatjuk. Az első négy korszakot más-más, elődjét elpusztító és annak helyébe lépő istenségek uralták: a jaguár, a szél, a tűzeső, míg a negyedik korszakot a vízözön pusztította el. Az ötödik korszak nem más, mint a Mozgás Napja, vagyis az elmúlt négy kort is magába foglaló jelenkor.

Kifelé haladva, a következő kör a hónapokat és a napokat jelöli. A maja-azték naptári év ugyanúgy 365 napból állt, mint a mai időszámításban, azzal a különbséggel, hogy azt jóval szabályosabban igyekezett tagolni. Az azték év 18 hónapig tartott, 20 napos hónapokkal. A nagy szabályba nem illeszkedő öt napot szerencsétlennek nyilvánították, de számoltak vele. Érdekesség, hogy a hónap mind a 20 napját saját névvel különböztették meg, és hogy a napok közül négy (a 3., a 8., a 13. és a 18. nap) a négy égtájat is jelölte egyben – egy újabb adalék az összetett rendszerben gondolkodó aztékok sajátos tér-idő felfogásához és ábrázolásához. A következő körben az ötágú kozmikus jel és a napsugarak az univerzumot és négy irányát jelölik, és a Régi Tűz istenére utalnak. Ezen túl, a szellemvilág ereje, a védelmező és útmutató sas tollai láthatók, majd a Nap szent táplálékát adó vérfolyam, a jáde és a magukat önként feláldozó hívők szimbólumai. A legkülső kör alján a napot két kígyó fogja körbe; testükön sávosan váltakozik a nemesfém és a tűz szimbóluma. Az ábrázolás tetején lévő szimbólumból kiderül, hogy a Napkő Axacáyatl király uralma alatt – a mi időszámításunk szerint 1479-ben – készült Teotihuacánban, mindössze 40 évvel Hernan Cortez spanyol konkvisztádor partra szállása előtt, aki az azték birodalmat megdöntötte.

Mit üzen a mai embernek?

Először is, a Napkő rokonságot mutat a hasonló felépítésű, de korábbi maja naptárral, mely szerint a jelenlegi nagy világkorszak 2012-ben ér véget. Emiatt a közvélekedés szerint az idei év a világvégét jelenti; az ősi civilizációk számára azonban ez inkább egy újabb korszakváltást jelent, mely  a maják jövendölése alapján idén december 22-én következik majd be. Míg a 20 és a 12 az azték és a maja kultúrában fontos misztikus számok, a számmisztikával foglalkozók számára éppen ilyen jelentőséggel bír 2012. december 20. napja, amit számos országban „20 12 2012”-ként írnak le.

Másodszor, azt már tudjuk, mit véstek az azték naptárra, de az sem mindegy, mi az, ami lemaradt róla. Mivel az eredeti Napkő felületének egy darabja letört, mielőtt a kőszobrászok befejezhették volna a naptárat, két hasonló mexikói monolitot, a Napkő „testvéreit” kell megvizsgálnunk. Mit láthatnánk tehát a hiányzó részen? Az égbolt sávját, melynek körében, mintaként fut körbe a Vénusz és egy páros csillag („éjjeli szempár”) képe, illetve az aztékok katonai győzelmeinek ábrázolását. Az erről szóló ábrák tanúsága szerint tűzkígyók vezették a diadalmas csapatokat az égbolton át a meghódítandó területekre, majd az elfoglalt földeken fogságba esett isteneket és harcosokat feláldozták a napistennek.

Végül, maga a Napkő és két testvére áldozati emelvényként szolgált, amelyeken a számos népet uralmuk alá hajtó aztékok a legyőzött harcosok szívéből kicsorduló vér segítségével teljesítették legfontosabb feladatukat, a Nap táplálását. A három monolit összetett szimbólumai együttesen elénk tárják az aztékok tudását és vallásos vízióját: az univerzum meghódítását. Mindez az űrkorszakban jóval többet jelent számunkra, mint egy érdekes történelmi lelet. Ez az, ami ezeket a monolitokat annyira érdekessé és titokzatossá teszi számunkra, és arra ösztönöz minket, hogy tovább vizsgáljuk akár kőből, akár tiszta ezüstből készült változatát, és közel kerüljünk a benne rejlő ősi ismeretanyaghoz magunkról és a világegyetemről.

Válogasson több száz féle arany és ezüst modern numizmatikai és ajándék érméink közül a Conclude érmeboltjából! Az érmék többsége készletről, akár bankkártyás fizetéssel a helyszínen is megvehető.