Conclude Daily Gold

Az USA aranytartalékát jelentő aranyrudak értékét mindössze 42,22 uncia/dollár aranyárfolyam értéken tartják nyilván a jegybank könyveiben. A New York-i FED páncéltermeiben tárolt aranyrudakról a szakértő szem hamar meg tudja állapítani, hogy honnan származnak.

A téglalap formájúakat például nagy valószínűséggel az USÁ-ban állították elő 1986 előtt, ezek 7 inch (durván 18 centiméter) hosszúak, 3 5/8 inch (9,2 cm) szélesek és 1 5/8-1 ¾ inch (4-4,4 cm) vastagok. Ezzel szemben az Egyesült Államokon kívül általában a trapéz forma dívott. Az utóbbi két és fél évtizedben azonban egyre inkább az Újvilágban is az e formájú aranyrúd-öntés terjedt el. Ugyanakkor az USÁ-ból származó aranyrudak formája is háromféle lehet, attól függően, hol készültek: a lekerekített oldalúak Denverben, a lekerekített sarkúak San Franciscóban, míg a szögletes élűek New Yorkban.

Vannak olyan aranyrudak, amelyek sokkal kisebbek a többinél. Ezek az úgynevezett „Hershey rudak”, amelyek az öntési folyamat végén szoktak elkészülni, miután nem marad annyi arany az olvasztótégelyben, ami elég lenne egy teljes rúd megformálásához. Mivel az arany tisztasága a különböző öntési formák szerint változó, bármennyi nemesfém is marad vissza, az nem adódik hozzá egy másik öntéshez, azt inkább egy különálló, kisebb rúdba olvasztják.

Az aranyrúdon lévő pecsét jelzi, hogy hol finomították, illetve öntötték, a számok pedig a tisztaságot mutatják, valamint azt, hogy a rúd milyen olvasztott aranyból készült. Egyik aranyrúd sem száz százalékos tisztaságú arany. Mindegyikben maximum 0,5 százaléknyi mértékben található réz és ezüst, továbbá olyan szennyeződések, amelyeket túl nehéz és túl drága lenne eltávolítani. A nemzetközi tranzakciókban használatos „London good delivery” minősítésű aranyrúdnak legalább 99,5 százalékos tisztaságúnak és 350-430 közötti unciásnak kell lennie. Az e sztenderdnek megfelelő aranyrudakat hívják „fine”-nak, azaz színaranynak.

Az egyes aranyrudak különböző színárnyalatokban léteznek, attól függően, milyen egyéb fémekkel vegyült. Az ezüst és a platina fehéres árnyalatot ad az aranynak, a réz nyoma leggyakrabban a vöröses rudakon fedezhető fel, míg a vas zöldes színt képez. A legritkább formák egyike a bizmut nyomait tartalmazó fekete arany. A vajsárga rudak általában frissen bányászott aranyból készültek.

Vannak viszonylag régi rudak is a FED páncéltermeiben, ezeket eredetileg Európában öntötték és a kezelésük miatt a hosszú évek során megsérültek. E tökéletlenségek mégsem csökkentik a rúd értékét, hiszen e sérülések többsége inkább horpadás, mint sem csorbulás vagy törés. Akadnak olyan rudak, melyek élén bemetszés található, s rajta egy „A” betű. E vágás a tulajdonos becsüsének a műve, aki mintavétellel próbálta meghatározni az arany tisztaságát.

A troy unciában (trójai uncia) megállapított aranysúlyokat úgynevezett brit birodalmi, avoirdupois unciában vagy avoirdupois fontban (1 font mintegy 0,45 kilogramm) is ki szokták fejezni. Mindegyik súlyrendszer francia eredetű. A drágakövek és a nemesfémek súlyának megállapításánál alkalmazott troy uncia (e leggyakrabban használt mértékegységet szimplán unciaként szokták emlegetni) elnevezését a francia Troyes városa után kapta.

Talán kevesen tudják, hogy az arany unciája a hivatalos USA-kormányzati ár szerint mindössze 42,22 dollár, miközben a sárga nemesfém szerdán 1730 dollár körül cserélt gazdát a világpiacon. A hivatalos USA-kormányzati aranyárat először 1792-ben állapították meg, unciánként 19,75 dollárban, ami azóta mindössze négyszer változott: 1834-ben 20,67 dollárra, 1934-ben – az amerikai Reserve Act elfogadásakor – 35 dollárra, 1972-ben 38 dollárra nőtt, s 1973-ban vette fel jelenlegi, 42,22 dolláros értékét.

Itt őrzik a világ aranyát: a New York-i FED aranytárolási kulisszái II.

Itt őrzik a világ aranyát: a New York-i FED aranytárolási kulisszái I.