Conclude Daily Gold

Kína a tíz évvel ezelőtti kis ezüstpiaci játékosból mára a világ vezető kereskedőjévé vált, miközben a földkerekség második legnagyobb ezüsttermelője.

A világ második legnépesebb országának ezüstkereslete az utóbbi egy évtizedben több mint 240 százalékkal, 170,7 millió unciára ugrott, részben jelentős infrastrukturális beruházásai, részben ezüstpiacának 2000 elejei liberalizációja hatására – állapította meg a Silver Institue. Hogy a meglódult keresletet kielégítse, Kína fokozta ezüsttermelését, ami 2011 végén már a globális kereslet 17 százalékának felelt meg. Az ezüstgyártás iránti kínai igény 2002-2011 között 137 százalékkal, 159,5 millió unciára nőtt, amit csaknem teljes egészében lekövetett az ország 135 százalékkal növekvő ipari ezüstgyártása. A legtöbb ezüstöt – a 2002. évi 17,1 millió unciával szemben tavaly már 40 milliót – a villamos- és elektronikai szektor használta fel, alapvetően mobiltelefon- és számítógép-alkatrészek, de emellett tabletek, notebook-ok és LED tévék előállításához, alapvetően hozzájárulva ezzel Kína félvezető szektorának gyors fejlődéséhez. 

A kínai ezüstékszer-piac forgalma – a megnövekedett belföldi költekezés hatására – még ennél is jobban, 211 százalékkal, 54,4 millió unciára nőtt. És ez még fokozódhat a következő években, miután a folyamatos urbanizáció hatására egyre több ékszerüzlet nyílik a nagyobb városokban. A tíz év alatt csaknem megduplázódó kínai ezüst fogyasztási cikk gyártás immár India után a második legnagyobb a világon.

A fizikai és a papír (így nevezik kereskedők a nem fizikai nemesfémet) ezüst határidős, illetve egyéb ügyletek (például ETF-ek ezüstvételei) mára a világ vezető befektetési ezüstpiacává tették Kínát. Figyelemre méltó, hogy a kínai ezüst befektetési piac liberalizációját követő első teljes évben, 2009-ben az ezüstrudak és –érmék nettó kereslete 9,8 millió uncia volt, tavaly pedig már elérte a 17 millió unciát, ez 8 százaléka a globális nettó ezüstrúd és –érmevásárlásnak.

A kínai ezüstbányászat – az ötvözethez szükséges alapanyag kitermelése növekedésének köszönhetően – ugyancsak közel megduplázódott az utóbbi tíz évben, tavaly már a világkínálat 14 százalékát adta, s Kína az idén valószínűleg a második legnagyobb ezüstgyártóvá vált. Eközben törtezüst-kínálata is folyamatosan, 31,9 millió unciára emelkedett. Csupán egy területen történt visszaesés: miután a pekingi kormányzat 1999-2003 között ezüstkészletei jelentős részét értékesítette, immár évek óta hiányzik e piaci szegmensből.

A Silver Institute vezetője Michael DiRienzo szerint „a kínai ezüstpiac fejlődése rendkívül meggyőző, hiszen az összes szektorban impresszív növekedést látunk az elmúlt 10 év statisztikáit vizsgálva”.

Forrás: Silver Institute, Conclude Zrt.