Conclude Daily Gold

Csak akkor folytathatja a kanadai Centerra Gold Inc. az arany kitermelését Kirgizisztánban, ha hajlandó lesz annyi adót fizetni, mint a közép-ázsiai országban tevékenykedő többi bányacég – fenyegetőzik a biskeki kormány.

A Kumtor nevű aranybánya kitermelésére létrehozott vegyesvállalat kétharmadát birtokló kanadai Centerrával (egyharmad rész a kirgiz államé) 1992-2009 között aláírt megállapodásokat Kirgizisztán részéről egy szűk kör hagyta jóvá, nyilvános vita nélkül, s azok nem teljesen felelnek meg az ország érdekeinek – jelentette ki Temir Sarijev gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. A nyugati cégek által Közép-Ázsiában működtetett bányák közül a Kumtor rendelkezik a legnagyobb aranykészlettel. Ez létfontosságú a politikailag ingatag ex-szovjet államnak, melynek 2005 óta már két elnöke is elmenekült az országban folyó zavargások hatására. Kumtor jelentőségét érzékelteti, hogy az adta a 2011. évi kirgiz GDP 12 százalékát és a két évvel ezelőtti export több mint felét.

A Centerra tevékenységét vizsgáló állami bizottságot irányító Sarijev szerint azonban a három éve megbuktatott akkori elnök, Kurmanbek Bakijev által 2009-ben aláírt megállapodás különleges előnyökhöz juttatta a kanadaiakat. Például csak 14 százalékos adót kell fizetniük a Kumtor kitermeléséből származó bruttó árbevételük után, szemben a Kirgizisztánban működő többi bányatársaságot terhelő 17-20 százalék közötti adókulccsal. „Ha nem hajlandók a kanadaiak a törvényeinknek megfelelően 5 milliárd szomot (105 millió dollárt) fizetni, akkor a kormány felmondja a jelenlegi koncessziós szerződést” – fenyegetőzött Sarijev, ami azért lenne húsbavágó a Centerrának, mert a Kumtor a kanadai cég zászlóshajója. A Centerra bízik abban, hogy sikerül tárgyalásos úton rendeznie a konfliktust a kirgiz kormánnyal, bár azt a honlapján közzétett nyilatkozatában elismerte, nincs arra biztosíték, hogy ez sikerülni is fog. A mostani kormányzati támadásokat az is kiválthatta, hogy a Centerra aranykitermelése 2012-ben 40 százalékkal lett kisebb (387 ezer uncia) az előző évinél, így kevesebbet is fizet be a kirgiz költségvetésbe. A kormányzati nyomásgyakorlás eszközeként Biskek a céggel szemben 6,8 milliárd szomos (142 millió dolláros) környezeti kárigénnyel is élt. A Kumtor körüli bonyodalmak további politikai feszültséget okoznak Kirgizisztánban, mely amúgy is érzékeny terület, annak köszönhetően, hogy az amerikai és az orosz katonai légierőnek is bázist biztosít, egyúttal az Afganisztánból nyugat felé vezető drogszállítmányok útvonalán fekszik. Tavaly októberben egy nacionalista csoport követelte Kumtor államosítását, ám hétfőn Dzsantoro Szatübaldiev kirgiz miniszterelnök biztosította a kanadaiakat, nem teszik rá a kezüket a részükre.

A torontói tőzsdén forgó Centerra Gold részvényei egy év alatt több mint 60 százalékkal értékelődtek le, viszont a papír jelenleg lokális mélypontja körül tartózkodik. A meglehetősen nagy kockázatú részvényt ezen a szinten már az elemzők többsége vételre ajánlja.

Forrás: Yahoo! Finance, Reuters, Conclude Zrt