Conclude
Daily Gold
Kéthavi mélypontjára esett a kávé márciusi
határidős árfolyama az amerikai határidős tőzsdén, elsősorban azért, mert
Brazília rekordtermését a gyengülő kereslet nem szívta fel, így az csak a már így
is hatalmas raktárkészleteket duzzasztja.
A világ legnagyobb
kávétermelőjének 71 százalékos, rekordot jelentő tavalyi kávétermelés-növekménye eredményeként az ICE (International Exchange) által hitelesített raktárakban
már közel 2,7 millió darab, 60 kilogrammos Arabica kávézsák szunnyadt, 72
százalékkal több az előző év azonos időszakáéhoz képest. S szakértők erre az
évre is kiugró termést várnak a globális kávékínálat mintegy harmadát adó
Brazíliában, ami további nyomás alá helyezheti a kávé árát, miután ezzel
szemben a kereslet csökken. Vagyis nem kizárt, hogy lesznek még a jelenleginél
is kedvezőbb beszállási pontok a kávéba való befektetésen gondolkodók számára.
A határidős tőzsdei kávéárak
kéthavi mélypontra estek
A
brazil rekordtermés képes kompenzálni, hogy a ma még a világ 13. legnagyobb
kávétermelőjének számító Costa Ricában a „Hemileia Vastatrix” nevű levélgomba tizedeli
a kávécserjéket, mely miatt az ország vezetése január 22-én nemzeti
szükségállapotot hirdetett. A gombafertőzések az egyre gyakoribb és egyre
hosszabb esős évszakok eredménye. Bár a kávéár-csökkenés jelentős, ezt a
fogyasztók aligha érzik meg, miután a legnagyobb kereskedő-hálózatok –mint a Starbucks,
a Green Mountain és a Dunkin – évekre előre
rögzített árú felvásárlási megállapodásokkal rendelkeznek, éppen azért, hogy
kiküszöböljék a nagyobb piaci áringadozásokat.
A ChartsBin a világ éves kávéfogyasztását
közel 7,4 millió tonnára becsüli, ez alapján egy fő évente 1,3 kilogrammnyi nedűt
iszik. A legnagyobb kávétermelők között egy sor fejlődő ország – Burundi,
Etiópia, Ruanda, Honduras, Uganda és Nicaragua – található, a legnagyobb kávéfogyasztók pedig az
észak-európai országok: Finnország, Norvégia, Izland és Dánia, őket követi
Hollandia, Svájc, Kanada, Németország és csak utána Brazília. A kávétermelés és
-fogyasztás Afrikából ered, pontosabban az etiópiai Kaffa tartományból, de már
a XV. században jelen volt a Közel-Keleten is. Onnan áradt szét Olaszországba
és a többi európai országba, ahonnan eljutott az Új Világba. Elsőként a karibi
térségben lévő Martinique szigetén kezdték termelni a kávét, ami a XVIII.
század első negyedében került Kolumbiába és Brazíliába.
A
babkávé-cserjék két legismertebb fajtája az Arabica és a Robusta, ezekkel
kereskednek az árutőzsdén is. Az Arabica ízben és aromában felülmúlja a
Robustát, koffeintartalma is alacsonyabb, körülbelül a fele-harmada azénak. Az
Arabica nagy magasságban, 1000-2000 méter magasan terem a trópusi égöv
vulkánikus talajú, hegyvidéki tájain. Az Arabica kávészemek kevesebb savat is
tartalmaznak, hosszan megmaradó, karamelles utóízük ennek köszönhető. A Robusta kávécserjék kevésbé
igényesek és már 200-800 méter is megteremnek, valamint több termést hoznak. A
jól pörkölt Robusta babkávét Arabica fajtákkal keverve kiváló keverékek –
angolul: blendek – készíthetők.
Az egy főre eső
kávéfogyasztásban Észak-Európa vezet
Forrás:
ICE Futures U.S. Exchange, ChartsBin, Conclude Zrt.
|