Conclude
Daily Gold
Megtaláltuk a ciprusi betétmészárlás,
finomabban a szigetország 10 milliárd eurós uniós megsegítésének alapjául
szolgáló tanulmányt. A Boston Consulting Group szerzőpárosa, David Rhodes és
Daniel Stelter 2011. szeptemberi, „Vissza Mezopotámiához?”című tanulmányában
vetette fel, milyen módszerrel lehetne a súlyosan eladósodott országok
adósságállományát levinni egy fenntartható szintre.
Ez a szerzőpáros szerint a GDP
maximum 180 százaléka, amelyet egyenlő, 60-60-60 százalékos arányban kellene
megosztani az állami, a vállalati és a magánszektor között. Az adatok
mellbevágóak: világszerte összesen 20 ezermilliárd eurós adósságot kellene
leírni. Ebből 10775 milliárdnyit az Egyesült Államokban, 7354 milliárdnyit az
eurózónában és 1500 milliárdnyit az Egyesült Királyságban! A 180 százalékos
GDP-arányos államadósság eléréséhez az eurózónán belül a legtöbb, 1691 milliárd
eurós adósságtól Franciaországnak kellene megszabadulnia, míg Spanyolországnak
1324 milliárdostól, Olaszországnak 1247 milliárdostól, Németországnak pedig 828
milliárdostól.
Ha viszont azt nézzük, hogy az egyes szektoroknak mennyivel kellene
csökkenteniük adósságukat a 60-60-60 százalékos egyenlő teherviselési arány
eléréséhez, akkor a leginkább Írország polgárai félhetnek: nekik az összes
megtakarításaikat be kellene dobniuk a közösbe, s még így sem menne le teljesen
a magánszektor adóssága a GDP 60 százalékára. De a görög magánszemélyeknek megtakarításaik 85,
a spanyoloknak 74, a portugáloknak 72 százalékának kellene búcsút inteniük. Méghozzá
a Boston Consulting Group szerzőpárosának javaslata szerint – s most jön a kísérteties
hasonlóság – a százezer euró feletti betétekre kivetett egyszeri adóval. Rhodes
és Stelter számításai szerint a 60 százalékos GDP-arányos magánadósság-szint beállításához
az angol, a skót, a walesi és az észak-ír bankbetétekre 38,2, az amerikaiakra
22,2, a németekre 17,8 százalék adót kellene kivetni.
Magyarország
teljes bruttó adóssága a GDP arányában 2011 végén jóval 180 százalék alatt
volt, 132,1 százalék, ebből viszont az államháztartásé 81,4 százalék. Vagyis
csak az államháztartás GDP-arányos hiánya volt magasabb a 60 százalékos
zsinórmértéknél. Az államháztartás bruttó GDP-arányos hiánya az
Államadósság-kezelő Központ Zrt. tájékoztatása szerint 2012 végére 79
százalékra csökkent, miközben a GDP 2012-ben folyó áron 28 276 milliárd
forintot tett ki (a Magyar Nemzeti Bank még nem tette közzé Magyarország bruttó
adósságának 2012. évi megoszlását). Az államháztartásnak tehát a 60 százalékos GDP-arányos
hiányszint eléréséhez 5372 milliárd forintra lenne szüksége. A lakossági
bankbetét-állomány január végén soha nem látott mértékre, 7700 milliárd
forintra nőtt. Belegondolni is rossz, mi lenne, ha az államháztartás a
magánbetétek lenyúlásából teremtené elő a 60 százalékos adósságrátája
beállításához szükséges összeget, ezzel ugyanis a magánbetétek közel 70
százaléka elveszne! Eloszlathatja az ezzel kapcsolatos félelmeket, hogy a
nyilvánosan elérhető adatok alapján a ciprusi bankok mérlegfőösszege a GDP
7-szeresére, 142 milliárd euróra rúg, míg Magyarországon 110 százalék.
S hogy miért Mezopotámia lett a minta? Az
ókori állam újonnan trónra lépett uralkodójának joga volt egyszerűen eltöröltetni
az agyagtáblákon vezetett adósságokat. Ha a Boston Consulting Group
szerzőpárosának modelljén alapuló ciprusi adósságcsökkentési megoldás uralkodóvá
válik, akkor az elektronikus jelek formájában vezetett pénz nem lesz több a
letörölhető agyagtábláknál. Ez ellen csak egy módon lehet védekezni: a
megtakarításokat nem pénzbe kell menekíteni, hanem például aranyba.
Forrás:
Boston Consulting Group, Eurostat, Federal Reserve, Thomson Reuters Datastream,
Erste Bank, Magyar Nemzeti Bank, Központi Statisztikai Hivatal, Conclude Zrt.
|