Conclude Daily Gold

Az indiai aranycsempészet fokozódásához vezethet, hogy az ázsiai ország – a fizetési mérlegét rontó import megfékezése céljából – 6-ról 8 százalékra emeli a sárga nemesfém behozatalának vámját – fejezte ki aggodalmát a World Gold Council.

 „A lakossági kereslet természetéből fakadóan a kínálat korlátozására irányuló hatósági szigorítások hosszú távon nem hatékonyak” – állapította meg Somasundaram P.R., a World Gold Council (WGC) Indiáért felelős ügyvezető igazgatója. Az indiaiak ugyanis kulturális okokból veszik az aranyat, ez náluk a legfőbb ajándéktárgy, valamint az elsődleges megtakarítási forma.

Májusban a Reserve Bank of India szólította fel az aranykereskedőket, hagyjanak fel bizományosi aranyvásárlásaikkal, helyettük közvetlenül, szigorúan csak készpénzért vegyék a sárga nemesfémet. Ám az eddigi állami lépések kudarcot vallottak. Hiába triplázta meg az indiai pénzügyminisztérium az aranybehozatali vámot tavaly két lépésben – 2-ről 6 százalékra –, hogy megállítsa folyó fizetési mérlege 2012-es rekordhiányának további növekedését, ezzel sem tudta megfékezni a sárga nemesfém iránti keresletet.  Míg a világ legnagyobb aranyfogyasztó országa 864 tonna aranyat importált 2012-ben, az idén már öt hónap alatt – január-május között – több mint 500 tonnányit hozott be. A WGC legfrissebb prognózisa szerint a globális aranykereslet 28 százalékát adó Indiában az idei második negyedévben 150 százalékkal fogyhat több, 400 tonna a sárga nemesfémből. Ez azzal fenyeget, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az idén még a tavalyi rekordszint, 32,63 milliárd dollár (az ország GDP-jének 6,7 százaléka) fölé is kerülhet. Mivel azonban az indiaiak kulturális okokból képtelenek felhagyni az aranyvásárlással, félő, a behozatal drágábbá tétele miatt csak megnőhet az aranycsempészet.

E sorok írója pár évvel ezelőtt a nepáli-indiai határon tapasztalta meg, hogy teljes képtelenség ellenőrizni azt a gyalogos biciklis egymás mellett 4-5 sorban folyamatosan áramló hihetetlen embertömeget, amelyik naponta ingázik a két ország közt. Csak a dzsipes külföldieket regisztrálták egy kb. 20 kilós könyvbe.

Forrás: World Gold Council, Conclude Zrt.