Aranypiac, aranyárfolyam, aranyrúd, aranytömb, arany befektetés, befektetési arany - Conclude

(Conclude) Az SPDR Gold Trust jelenleg a legnagyobb tőzsdén kereskedett arany alap. 1117 tonna arany (35,9 millió uncia), több mint 40,9 milliárd dollár értékben található az alapban. Ez a legismertebb papírarany termék. ("papírarany"-nak hívják a fizikai aranykereskedők az elektronikus jel vagy papír formát öltő "aranyat"). Kisbefektetők százezrei (ha nem milliói) kereskednek a NYSE Arca New York-i tőzsdére bevezetett részvényeivel úgy, hogy sohasem olvassák el a kibocsátási tájékoztatót. Mi elolvastuk Önök helyett, és megpróbáljuk összehasonlítani a fizikai aranyba történő direkt befektetés lehetőségével.

Az alap azért is nagyon izgalmas, mert az un. "Golden Bug" oldalakon misztikus pletykákat és összeesküvés elméleteket olvashatunk az alappal kapcsolatban. Az egyik fő kritika volt mostanában, hogy az aranyrúd lista ,amely normálisan 1600 oldal körül van (most a november 20-i állapot 1601 oldalt mutat)  ez év októberében "összement" pár száz oldalra. A legismertebb "Golden Bug" az Amerikában élő Fekete Antal Professzor, akinek blogjait, előadásait számtalan helyen idézik a világhálón írt erről bővebben. Egyik fő ellenlábasa a ft.com/alphaville oldalon publikáló Izabella Kaminska is elismeri, hogy bár próbált információt szerezni az esetről, de sajnos semmit sem sikerült kiderítenie. Ha megnézzük, hogy kik az alap legnagyobb tulajdonosai, akkor is érdekes eredményre jutunk:

A Bloomberg október 27-i kimutatása szerint a GLD fő tulajdonosai

A legnagyobb tulajdonos az a Paulson,aki épp a napokban jelentette be, hogy önálló arany alapot indít...

A második legnagyobb tulajdonos a JP Morgan Chase  bank, aki a GLD kosárképzésének felhatalmazott résztvevője, a jegybanki arany kölcsön piac egyik legnagyobb szereplője, és nem mellesleg jelenleg az egyetlen letétkezelő a CME-n akinél aranyban is meg lehet képezi a határidős marginokat.

A harmadik legnagyobb tulajdonos, pedig a Blackrock Advisors, aki többek közt a FED-nek ad tanácsokat éppen arany és más commodity ügyekben.

Mi arra gyanakodtunk, hogy az SPDR Gold mögött lévő aranykészletet bankközi aranykölcsön tranzakcióba vitték be a szóban forgó 2009 október eleji időszakban, ezért kezdtük végigolvasni a kibocsátási tájékoztatót, hogy vajon engedélyezett-e az ilyen tevékenység az alap részére, de sajnos erre sem tiltást sem megerősítést nem találtunk a prospektusban. Mindenesetre az SPDR GLD a közeljövő aranypiaci eseményeinek továbbra is központi figurája lesz, ezért   érdemes rá folyamatosan figyelmet fordítani.

Hogy mennyire nagy hatása van aza SPDR GLD-nek az aranypiac áraira érdemes megfigyelni az alábbi ábrát:

A kék vonal az aranyár alakulása, a zöld oszlopok pedig az alapba való aranybefolyást és aranykivételt mutatják havonta tonnában kifejezve. A sárgával kiemelt időszakok közűl az első kettő azt mutatja, hogy amikor áramlik be a pénz az alapba, akkor az aranyár is emelkedik. Persze nehéz megmondani, hogy azért emelkedik-e az aranyár, mert áramlik be a pénz az alapba, vagy épp fordítva, azért áramlik be a pénz, mert emelkedik az aranyár. Mindenesetre az szinte biztosan megállapítható, hogy ekkora havi készletmozgások hatással vannak a piaci árfolyamra.

Megosztás

A goldfixing.com alapján bemutatjuk a londoni aranypiac történetét. Az összeállítás a pénztörténet, a  világtörténelem iránt érdeklődők számára feltétlen izgalmas olvasmány, de a jelenkor pénzügyi folyamatainak megértéséhez is tanulságokkal szolgál.

1700: az színarany ára trójai unciánként 4,35 font

1702:  a Brazíliai aranyláz következtében öntöde/pénzverde nyílt  Rio de Janeiro-ban ahol ‚moedas de ouro‘-t vertek, aminek nagyrésze Londonba került az elkövetkező hatvan év folyamán, ahol guinea-ként újra verték és forgalomba hozták.

1717:  Sir Isaac Newton a híres fizikus, mint a pénzverde vezetője, a színarany árát a történelmi 4,25 fontban állapította meg trójai unciánként ( 3.89 font standard unciánként a 22 karát finomságú aranyból, amelyből a guinea-t is verték ). Az ár tulajdonképpen  kétszáz! éven keresztül tartotta magát, Britanniát ezzel egy nem-hivatalos aranyalapú rendszer alá helyezve (nemhivatalos aranystandard).

1731: Mocatta lesz a Bank of England hivatalos ügynöke, aki a BA arany és ezüst ügyleteit intézi.

1732: A Bank megnyitja saját rúdraktárát ( Bullion Warehouse). Ez a hely válik a londoni nemesfém kereskedelem központjává.
 
1740: A Bank of England aranykészlete 900,000 t.u./ 28 tonna. Ez az első központi banki aranytartalék.

1760: Brazília aranykitermelése 550,000 t.u./17 tonnán tetőzik. Ennek nagyrésze Lisszabonon keresztül Londonba érkezik.

Megosztás

A Londoni Nemesfém Elszámolóház (London Precious Metals Clearing Limited, azaz LPMCL) végzi a londoni nemesfémpiaci tranzakciók elszámolását. Jelenleg 6 klíringtag van, amelyek a következőek:

• Barclays Bank PLC
• The Bank of Nova Scotia-ScotiaMocatta
• Deutsche Bank AG - London Branch
• HSBC Bank USA National Association - London Branch
• JPMorgan Chase Bank
• UBS AG

 A nemesfémeket az LPMCL által elismert londoni letéti helyeken lehet tárolni. A következő cégek lehetnek letéti őrzők és végezhetnek trezor szolgáltatást a többi piaci szereplőnek:

• *The Bank of Nova Scotia-ScotiaMocatta
• *Barclays Bank PLC
• *Deutsche Bank AG - London branch
• *HSBC Bank USA National Association - London branch
• *JPMorgan Chase Bank
• *UBS AG
• Bank of England
• Brink’s Ltd
• Johnson Matthey PLC - Royston
• VIA MAT International Ltd

*LPMCL tag is egyben

Az LPMCL adatokat is szolgáltat, melyek a következőek:

• napi kereskedési volumen millió unciában
  
• havi kereskedési érték dollárban a havi délutáni londoni fixingekből számítva
  
• a napi nemesfém transzferek száma

Megosztás

Mitől lesz egy fizikai aranyrúd vagy aranyérme befektetési arany?
A befektetési arany fogalma EU-s direktívából származik, mely az egész EU területén előírja, hogy a 99,5% feletti tisztaságú arany rudak, és tömbök Áfa mentesen forgalomba hozhatóak legyenek. Nagy előny ez az arany ékszerekkel szemben, amelyek továbbra is Áfás fogyasztási cikkek maradtak, valamint az összes ezüst féleségekkel szemben is, melyek szintén áfásak. A névértékkel bíró kör alakú „aranypénz“ jellegű érmék kibocsátását a legtöbb állam ill. nemzeti bank az állami pénzverde monopóliumában hagyta.  Az uniós csatlakozással a magyar törvényhozás is beemelte a szóban forgó Uniós direktívát, így az áfa törvénybe bekerült a befektetési arany kategória Áfa mentessége.
A befektetők által is vásárolt aranyrudak legtöbbször un. négykilences finomságú rudak, azaz 99,99%-ban aranyat tartalmaznak. Ezek tehát egyértelműen áfa mentesek. A befektetési arany érmék közűl a leggyakoribb Krugerrand 22 karátos aranyból van, így csak 91,66% színaranyat tartalmaz. A 235§ (1) b, szerint viszont a Krugerrel sincs adó probléma. Az 1800 előtt vert, vagy nagyon magas numizmatikai értékkel bíró érmékkel viszont vigyáznunk kell Áfa szempontból.
Mivel az EU és az EU-s államok számára is fontos, hogy a színaranyból mint kincsképző eszközből a lakosság kezén is jelentős készletek halmozódhassanak fel, ezért a befektetési arany áfa mentessége várhatóan hosszú távon fennmaradhat.


(lsd. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról XVII. fejezet
Befektetési aranyra vonatkozó különös szabályok. „235. § (1) E fejezet alkalmazásában befektetési arany:
a) legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti, vagy nem;
b) legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét kibocsátó államban törvényes fizetőeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult szabadpiaci értékét.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától függetlenül befektetési arany az az érme is, amely szerepel a Héa-irányelv 345. cikke szerint közzétett listán.„
Adó alóli mentesség 236. § (1) Mentes az adó alól a befektetési arany értékesítése,“

Milyen befektetési arany formák közűl választhatunk?
A nagybani piac szereplői és a jegybankok a „London Good Delivery“ rúdba fektetnek, mely leggyakrabban 400 uncia színaranyat tartalmaz. Ezen nagy aranyrudak súlyát mindig egyedileg mérik le és az nincs feltüntetve magán az öntvényen. A súly jellemzően 12,4 és 12,5 kiló között van. A rúd méreteit és éleinek hajlásszögét az LBMA előírás adott intervallumban korlátozza. Kötelező az öntvényen szerepelnie a gyártási évnek, a gyártó és a minősítő jelének, a rúdsorszámnak ill. az aranytartalomnak. Ez a befektetési eszköz magánbefektetők számára is elérhető, immár itthon is. Gyártója a svájci Valcambi vagy a szintén svájci Metalor és az Argor-Heraeus. Bár az alkalmazott árrés itt a legszűkebb, de túl nagy az egyszerre befektetendő összeg.  Várhatóan a kilóarany lesz Magyarországon is legnépszerűbb fizikai arany befektetési eszköz, mivel az alkalmazott árrés még itt is meglehetősen szűk, ugyanakkor a befektetendő összeg már „csak“ 7 millió forint körüli összeg vagy annak megfelelő deviza. A sorozat következő tagja az 500 grammos majd a 250 grammos rúd. Ezek még szintúgy öntvények. A vert arany rudak felülete szebb, csillogóbb, mint az öntvényeké, ezért ha gyönyörködni kívánunk bennük, akkor inkább ezt vegyük. A 100 grammos, 50 grammos, 20 grammos, 10 grammos vert arany lapkák már a lakosság jelentős része számára elérhető árban vannak. Az aranykereskedők által  alkalmazott  árrés annál nagyobb, minél kisebb a termék súlya. Ezért befektetőknek a legkisebb javasolható súlyméret a 250 grammos, míg azoknak akik tartós megtakarítás ill. folyamatos vagyonfelhalmozás miatt „aranytartalékot“ akarnak képezni a 100-50-20-10 grammos lapkák javasolhatóak. Az ennél kisebb méretekkel 5 gramm és 1 gramm, legfeljebb ajándékként érdemes foglalkozni.
Vannak más méretek is pl. unciás lapkák ill. un. tola rudak, de ezek nem olyan elterjedtek.
A kilóaranytól lefelé induló befektetési sorban a rúdon ill. lapkán feltüntetendő alaki kellékek a következők: súly, finomság, gyártató jele, minősítő jele, rúdsorszám. Vannak olyan rudak amelyekhez nem kötelező certifikátot adni, és a rúd visszavételekor sem kérik azt. Ilyen például a Magyarországon is legelterjedtebb Münze Österreich-Argor Heraeus rúd. Ezt a rúdsorozatot a Svájci Argor-Heraeus cég gyártja az Osztrák Nemzeti Bank tulajdonában lévő Münze Österreich (Osztrák Pénzverde) megbízásából. A rúdon a Münze Österreich jele és az Argor-Heraeus, mint gyártó-minősítő jele szerepel a többi alaki kellék mellett. A „sima“ Argor-Heraus rudak  is igen népszerűek Magyarországon, ezekhez viszont kötelező nyomtatott certifikátot adni, és a rúd visszavételekor is kérik azt. A kisebb méretek esetében (100 grammtól lefelé) a certifikát egybe van csomagolva a termékkel, míg 250 grammtól felfelé ez egy sima lap, mely a szokásos adatokon túl a certifikát kiállításának dátumát is tartalmazza, valamint a gyártó-minősítő fénymásolt aláírását.
A sok befektető által kedvelt befektetési arany érmékről „bullion coin“ a következő fejezetben írunk.

Tipp: üsse be a Conclude Kereső-be (jobb felső sarok) az aranybefektetés vagy befektetési arany szókapcsolatot.

Megosztás

Aranytömb és aranyrúd:

Az aranytömb kifejezéshez inkább a nagy "tégla" alakú aranyrúd  áll közel, amelyet a különféle "nagy vonatrablás" típusú filmekből ismerünk. A Conclude oldalain sok helyen foglalkozunk aranytömbökkel, de legtöbbször aranyrúd megjelöléssel. 

• aranytömb öntése Svájcban
• Good Delivery Bar típusú aranytömbök
• A Conclude által forgalmazott aranytömb 

Megosztás

Az aranybefektetések fogalmával kapcsolatban fizikai aranynak nevezzük a befektető által ténylegesen  birtokba vehető „kézzel fogható“ arany megjelenési formákat, amelyek legtöbbször aranyrudat, aranytömböt, aranylapkát vagy befektetési arany érmét jelentenek. Csak a kapitalizmus kialakulásával, a londoni aranypiac fejlődésével indultak igazán útjukra a különböző aranyfedezettel kibocsátott értékpapírok. Évezredeken keresztül nem is volt kérdés, hogy a fizikailag is meglévő aranyat nevezték aranynak. De ha belegondolunk ma vajon másképp van-e? Tulajdoníthatunk-e elektronikus jelek formájában élő, vagy papírra nyomtatott részvénytulajdoni hányadot jelképező, valahol a világ másik felén „meglévő“ arannyal fedezett értékpapíroknak az aranyéhoz fogható értékőrző tulajdonságot? A válasz kétségkívül nem. Csak a fizikailag is a befektető birtokában lévő  arany bírhat egy igazi krízishelyzetben értékőrző funkióval. A többi arannyal kapcsolatos konstrukción esetleg hasonló nagyságrendű pénzt kereshetünk/bukhatunk mint a fizikai aranyon, de maga a befektetési instrumentum nem ugyanaz. Mégis folytatnunk kell az összehasonlítást a fizikai arany és a papírarany (így nevezik az aranykereskedők a nem fizikai arany formákat) között.

Milyen kockázatok és költségek tapadnak egyikhez és másikhoz?
A fizikai arany az önmagában hordozott értékállóság miatt ki van téve annak, hogy ellopják. Ezért széfben kell tárolni, melynek a tárolási és biztosítási költségét meg kell fizetni. Hasonlóan állni kell a fizikai arany szállításának és értékesítésének költségeit, valamint az aranykereskedő hasznát az aranyrúd megvásárlásakor. Ez általában 3-4%-kal meghaladja az elektronikus formában történő arany befektetéseket. A befektetési érméknek jellemzően a színarany ár fölött némi prémiumuk is van, amelyben tulajdonképp egyfajta numizmatikai érték és az adott érmére jellemző keresleti/kínálati viszonyok tükröződnek. A befektető szempontjából ez viszont opció is lehet, hiszen ez a felár emelkedhet is az idő múlásával. Rudak esetében ilyen „numizmatikai“ felárról nemigen beszélhetünk, bár  már aranyrúd gyűjtemények is léteznek.
A papírarany konstrukciók bekerülési költségei kétségkívül alacsonyabbak, mint a fizikai arany megvásárlása. Viszont például az aranyhoz kötött ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) költségeit a befektető legtöbbször nem érzékeli, hiszen az alapkezelői díjakat az alapkezelők elaprózzák, „szétkenik“ éves viszonylatban. A legnagyobb ETF a NYSE-n kereskedett SPDR Gold esetében az éves alapkezelői és egyéb díjak, akár évi 0,7%-ot is kitehetnek, amely tízéves távlatban már meghaladja a fizikai aranyrúd beszerzési és tárolási költségeit. Nem is beszélve a brókeri díjakról, melyek 1-2% között mozognak a ki-és beszállásra vetítve. Kis összegű alap jegy vásárlása esetén pedig a felszámított költség extrém magas is lehet, akár 5-10%. Nem mindegy tehát a befektetés időhorizontja sem. Rövidtávon a papírarany olcsóbb konstrukció, de hosszabb időszakra vetítve már biztosan a fizikai arany olcsóbb.
Viszont az adózás szempontjából a fizikai arany előnye nyilvánvaló. Nem üzletszerű tevékenység esetén, a vétel és eladás közti árfolyamemelkedésen elért nyereség (ha van ilyen)  -legjobb tudomásunk szerint-nem adózik, míg a különböző papírarany konstrukciókat jelentős adók terhelik. Összefoglalva tehát, ha az aranyra mint spekulatív eszközre tekintünk és rövid távon szeretnénk „nyerészkedni“, akkor valószínű jobb választás a papírarany, ha viszont hosszabb a befektetési időhorizontunk, akkor érdemesebb fizikai aranyat venni. Ha az arany értékőrző funkcióját is szeretnénk kihasználni, akkor csak a fizikai aranyat választhatjuk, hiszen a papírarany pont akkor fog minket cserbenhagyni, mikor a legnagyobb szükségünk lenne rá.

Kombinálhatjuk-e a fizikai arany és a papírarany befektetésünket?
Miért ne? Többféle stratégia is létezik, amellyel kicsiben utánozhatjuk a jegybankok által is alkalmazott technikákat. A fizikailag meglévő aranyainkat széfben tároljuk és az így meglévő alappozíciónkra „tradelünk rá“, például tőzsdei eladási pozíciót nyitunk, mikor úgy gondoljuk, hogy korrekció vagy trendforduló várható. Természetesen csak olyan mértékben, amennyi készletet nem bánnánk ha esetleg piacra kéne dobnunk. Kiírhatunk, azaz eladhatunk Call opciót is, amivel pótlólagos bevételre tudunk szert tenni, de ezáltal eladási kötelezettséget vállalunk, ezért csak olyan szinten és mértékben érdemes belemenni, hogy az eladás révén se csökkentsük túl a feltétlen megőrizni kívánt fizikai aranykészletünket. A fizikai arany mint fedezetképző eszköz is igen hatékony lehet, bár nálunk ennek még nem beszélhetünk  kialakult kultúrájáról.

Tipp: üsse be a Conclude Kereső-be (jobb felső sarok) az aranybefektetés vagy befektetési arany szókapcsolatot.

Megosztás

Az aranypiacon zajló folyamatok 2009 novemberében egy fizikai aranybefektető szemszögéből:

Az arany árfolyamot felhajtó tényezők:
•    A jövőbeni aranykínálat mérséklődni látszik. A bányászati kapacitás és a kitermelt mennyiség csökken a magas feltárási és bányanyitási költségek miatt, valamint azért mert a feltárt aranytartalmú kőzetek gramm/tonnában kifejezett aranytartalma egyre csökken. Ez hosszú távú tényezőnek látszik.
•    Az amerikai gazdaság problémái és a magas költségvetési hiány miatt a dollár tartós gyengesége valószínűsíthető. Ez részben Amerika érdeke is, hogy a Kínával és más exportőrökkel szembeni külkereskedelmi mérlegét javítani tudja, valamint némiképp inflálja egyre duzzadó adósságállományát.
•    A dollár tartalékvaluta szerepe egyre jobban csökkenni fog a jövőben. A legnagyobb devizatartalékokkal rendelkező ázsiai jegybankok és az olajtermelő országok eddig jórészt az euróban való tartalékképzés felé „mozdultak el“, viszont az euró tartalékdeviza szerepe sem tűnik elég stabilnak, ezért az eszközdiverzifikáció miatt az arany mint jegybanki tartalék szerepe növekedni fog.
•    A jegybankok arany eladási programja véget ért és 2009 lesz hosszú idő után újra az az év, amikor a jegybanki aranyvásárlások pozítív szaldót fognak mutatni.
•    A hitelválság miatt a világban kialakult recessziót a fejlett ipari országok óriási pénzinjekciókkal megfékezték ugyan, de amennyiben a kereslet ténylegesen fellendül, az az inflációt felízzíthatja, amely igen erősen húzhatja felfelé az arany árfolyamát. Ha viszont a stimulusok ellenére sem indul be a gazdasági növekedés, akkor  tartós kiábrándultság alakulhat ki.
•    Nem zárható ki egy dollárkrízis kialakulásának veszélye, amennyiben az Amerikai költségvetés nem hagy fel a túlköltekezéssel. A gyengülő dollár felfelé hajtja az arany árát.
•    A nagy bányatársaságok a korábban nyitott aranyeladási fedezeti pozícióikat folyamatosan zárják (de-hedging), pótlólagos keresletet támasztva ezzel az aranypiacon. Ennek oka részben az, hogy az aranypiaci szentiment jelenleg nagyon optimista „bullish“, és a társaságok a befektetőik felé képtelenek kommunikálni a fedezeti eladási pozícióikon keletkező hatalmas veszteségeket. Ezért inkább lezárják azokat és tulajdonképp spekulatív pozícióba kerülnek ezáltal. Ez a tényező csak rövid távon fog hatni.
•    A piac lehet, hogy le akarja tesztelni az 1980-as csúcsot reálárfolyamban kifejezve. Hasonló játszódott le az olaj piacán is a közelmúltban. A cél ily módon a 2300 dollár/uncia árfolyam meghaladása volna.
•    A CME futures hosszú pozícióinak döntő többsége „erős kézben“ van, a felfelé menő trend „eufória“ szakasza még nem következett be.
•    Egyre nagyobb spekulatív pozíciók épülnek fel az arany árfolyamhoz kötött ETF tőzsdei alapokban, valamint a határidős tőzsdéken. A pozíciók lassan a kölcsönadható jegybanki készletekkel összevethetőek. A tőzsdei eladási oldalt jelentő jegybanki aranykölcsönzési piac kapacitása véges. Amennyiben egyszerre több negatív hír jelenne meg a piacon, nem zárható ki hogy összehangolt spekulatív támadás indulna meg a fizikai arany mozgósítható készletének kiszippantására. Az eladói oldal egy ponton túl nem tudná teljesíteni a fizikai lehívási kérelmeket és ezzel az aranyárfolyamot rövid távon „fel lehetne robbantani“.
•    A 2008 őszi aranypiaci események arra figyelmeztetnek minket, hogy a bankközi hitel piac időleges befagyása idején a bankok jórészt csak aranyfedezet mellett tudtak kölcsönadni egymásnak.
•    Hosszú távon a világban folyamatosan nőni fog a bizonytalanság, az egyre nagyobb méreteket öltő környezetszennyezés, a korlátozott természeti erőforrások megszerzése körül folyó pozícióharc miatt. A túlnépesedés, a fejlett országokban zajló egyidejű elöregedéssel óriási migrációs nyomás alá helyezi a bevándorlási célpont országokat, amelyet azok már most is alig képesek kezelni. Kína a gazdasági pozíciók után a politikában is vezető szerepre akar majd törni, mely a globális hatalmi játszma átrendeződése miatt várhatóan nem lesz konfliktus mentes. Mindezen okok miatt a krízismenedék szerepet betöltő arany ára várhatóan tartósan magas lesz.

Az arany árfolyam emelkedése ellen ható tényezők:
•    „a fák nem nőnek az égig“
•    az ékszerpiaci aranykereslet egyre csökkenni fog, ahogy kúszik felfelé az arany ára, mivel a legnagyobb felvevő piacot jelentő fejlődő országok lakossága meglehetősen árérzékeny.
•    a törtarany kínálat megnő a magas aranyárfolyamok miatt, ill. tartós gazdasági válság esetén a lakosság elszegényedése miatt is.
•    egészen magas árfolyamok esetén a bányavállalatoknak kedvező volna, hogy hosszútávú fedezeti pozíciókat nyissanak a tőzsdén a jövőbeni aranykínálatukat ezzel előre hozva a jelen időbe. A bányavállalatoknak persze nem érdekük, hogy hirtelen ledorongolják az árfolyamot, de amennyiben az aranyárfolyam tartós trendben „délnek“ fordul, úgy egy versengés indulhat meg a bányatársaságok közt, hogy ki tud még viszonylag magas áron fedezeti pozíciót nyitni. Ez egy csökkenő trendre jelentősen ráerősíthet.
•    Az aranypiaci bull trend legforróbb pontjának a spekulatív ETF piacból való menekülés lehetősége tűnik. Tartós szentiment változás esetén az ETF pozíciók leépítése kezdődhetne el, jelentős kínálatot hozva ezzel a piacra.

Összefoglalva az aranypiac rövidtávú kilátásait és a pro-kontra piaci erők összecsapását, a következő viszonylag rövid távú időszakra a következő szubjektív és tanácsadásnak nem minősülő szcenáriót vázolható fel: az aranypiaci bull trend valószínűleg folytatódni fog és akár a jelenleginél sokkal magasabb árfolyamokat is láthatunk még. Nem zárható ki egy esetleges aranyár robbanás sem, megnövekedő volatilitás mellett. Ebben az esetben a pozíciók méretét le kell csökkenteni és kissé távol maradni a piactól. Az aranypiac hosszabb távú tendenciáit tekintve egy viszonylag magas árszint tartós kialakulása elképzelhető.

Tipp: üsse be a Conclude Kereső-be (jobb felső sarok) az aranypiac szót.

Megosztás

Az aranyrúd piac nagybani szereplői és a jegybankok a „London Good Delivery“ rúdba fektetnek, mely leggyakrabban 400 uncia színaranyat tartalmaz. Ezen nagy aranyrudak súlyát mindig egyedileg mérik le és az nincs feltüntetve magán az öntvényen. A súly jellemzően 12,4 és 12,5 kiló között van. A rúd méreteit és éleinek hajlásszögét az LBMA előírás adott intervallumban korlátozza. Kötelező az öntvényen szerepelnie a gyártási évnek, a gyártó és a minősítő jelének, a rúdsorszámnak ill. az aranytartalomnak. Ez a befektetési eszköz magánbefektetők számára is elérhető, immár itthon is. Gyártója a svájci Valcambi vagy a szintén svájci Metalor és az Argor-Heraeus. Bár az alkalmazott árrés itt a legszűkebb, de túl nagy az egyszerre befektetendő összeg.  Várhatóan a kilóarany lesz Magyarországon is legnépszerűbb fizikai arany befektetési eszköz, mivel az alkalmazott árrés még itt is meglehetősen szűk, ugyanakkor a befektetendő összeg már „csak“ 7 millió forint körüli összeg vagy annak megfelelő deviza. A sorozat következő tagja az 500 grammos majd a 250 grammos rúd. Ezek még szintúgy öntvények. A vert arany rudak felülete szebb, csillogóbb, mint az öntvényeké, ezért ha gyönyörködni kívánunk bennük, akkor inkább ezt vegyük. A 100 grammos, 50 grammos, 20 grammos, 10 grammos vert arany lapkák már a lakosság jelentős része számára elérhető árban vannak. Az aranykereskedők által  alkalmazott  árrés annál nagyobb, minél kisebb a termék súlya. Ezért befektetőknek a legkisebb javasolható súlyméret a 250 grammos, míg azoknak akik tartós megtakarítás ill. folyamatos vagyonfelhalmozás miatt „aranytartalékot“ akarnak képezni a 100-50-20-10 grammos lapkák javasolhatóak. Az ennél kisebb méretekkel 5 gramm és 1 gramm, legfeljebb ajándékként érdemes foglalkozni.
Vannak más méretek is pl. unciás lapkák ill. un. tola rudak, de ezek nem olyan elterjedtek.
A kilóaranytól lefelé induló befektetési sorban a rúdon ill. lapkán feltüntetendő alaki kellékek a következők: súly, finomság, gyártató jele, minősítő jele, rúdsorszám. Vannak olyan rudak amelyekhez nem kötelező certifikátot adni, és a rúd visszavételekor sem kérik azt. Ilyen például a Magyarországon is legelterjedtebb Münze Österreich-Argor Heraeus rúd. Ezt a rúdsorozatot a Svájci Argor-Heraeus cég gyártja az Osztrák Nemzeti Bank tulajdonában lévő Münze Österreich (Osztrák Pénzverde) megbízásából. A rúdon a Münze Österreich jele és az Argor-Heraeus, mint gyártó-minősítő jele szerepel a többi alaki kellék mellett. A „sima“ Argor-Heraus rudak  is igen népszerűek Magyarországon, ezekhez viszont kötelező nyomtatott certifikátot adni, és a rúd visszavételekor is kérik azt. A kisebb méretek esetében (100 grammtól lefelé) a certifikát egybe van csomagolva a termékkel, míg 250 grammtól felfelé ez egy sima lap, mely a szokásos adatokon túl a certifikát kiállításának dátumát is tartalmazza, valamint a gyártó-minősítő fénymásolt aláírását.

  Ha az aranyrúd befektetés mellett döntünk, akkor vizsgáljuk meg, hogy a rúd gyártója rajta van-e az un. London Good Delivery List-en. Ezt az alábbi webcímen tehetjük meg:
http://lbma.org.uk/delivery/goldlist
Minden olyan gyártó terméke, amely a fenti listán nincs rajta, csak jelentős diszkonttal adható el, kivéve ha maga a gyártó jó áron vissza is veszi azt.
A Londoni listán fennlévő cégek közűl is némi presztizs előnyt élveznek a svájci gyártók a magánbefektetők körében.
A másik fontos szempont a másodpiaci likviditás és a földrajzi régió kérdése: tudnunk kell, hogy mely földrajzi régióban szeretnénk majdan értékesíteni a rudunkat. A különböző gyártók termékei nem egyforma súllyal vannak jelen az egyes földrajzi piacokon. Ahol korábban több rudat adtak el, és van kialakult másodpiac, ott várhatóan jobb áron tudjuk majd eladni a befektetési aranyunkat. A Közép Európai régióban az osztrák, a svájci és a német piacon forgó termékek „erősek“. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy hol szeretnénk majd -esetleg évtizedek múlva-  eladni a rudunkat, akkor feltétlenül valamelyik neves svájci gyártó termékét válasszuk, mert azok az egész világon magas presztizsűek. Hasonlóan ajánlható ebben az esetben a nemesfém érme befektetés valamely elterjedt „bullion coin“-ba. (Phil, Maple, Eagle, Panda, Kruger)
Ha magyar gyártó terméke mellett döntünk, akkor a magas színaranytartalmú, szépen kidolgozott felületű befektetési aranyat válasszuk. Mivel ebben az esetben elsősorban a gyártó-forgalmazó által jegyzett visszavételi árfolyamra számíthatunk, ezért nézzük meg a vételi és eladási árfolyam különbözetét. A gyűjtők érdeklődését is felkeltő befektetési arany érmék esetében numizmatikai felár kialakulására is spekulálhatunk. 

Tipp: üsse be a Conclude Kereső-be (jobb felső sarok) az aranyrúd vagy aranytömb szót.

Megosztás

Az aranyérme (angolul: bullion coin) befektetés jó döntés lehet azoknak akik „aranytartalékot“ akarnak maguknak felhalmozni. Az érme kiválasztásakor szempont lehet annak régiós ismertsége, a kibocsátási évszám, az érmébe foglalt prémium, a színarany tartalom, az érme szépsége és a súlya. A tapasztalat azt  mutatja, hogy az unciás érméknek van erős másodpiacuk, ezért ezeket lehet ajánlani. A márkanevek közűl a Krugerrand a legismertebb, régiónkban viszont a Wiener Philharmoniker (Phil) a legnépszerűbb és talán a legszebb. A kanadai Maple Leaf  szépen kidolgozott felületű, az amerikai Eagle-re jelenleg igen nagy a kereslet, míg a kínai Panda az új trónkövetelő a „bullion coin“ piacon. A kibocsátási évszám szerint is változhat az érmék értéke például a Kruger régebbi sorozatai egy árnyalattal olcsóbbak, szintúgy a Philharmoniker shillinges névértékű darabjaihoz is olcsóbban lehet hozzájutni a másodpiacon, mint az eurós névértékű darabokhoz. Az érmékbe foglalt prémium azt mutatja, hogy az adott márkanév hány százalékkal forog a bennefoglalt színarany ár fölött. Ez egyfajta kereslet/kínálat mérőszám is egyúttal, de ne aszerint válasszunk, hogy épp melyik forog magas prémiummal, hanem találjuk ki, hogy mely érmetípusra lesz nagyobb kereslet a jövőben, hisz annak fog a prémiuma emelkedni a többihez képest. Ebben a  kérdésben egy jellemző sztori, hogy amikor a Dél-Afrikai apartheid rezsim ellen embargót rendeltek el, a Krugerrand árfolyamában lévő prémium teljesen elolvadt, mert mindenki igyekezett a Krugerrandját más bullion coinra, ill. aranyrúdra cserélni. A kanadai pénzverde ezt a helyzetet ismerte fel és piacra dobta a Maple Leaf-et, amely akkoriban magasabb prémiummal forgott, mint a Kruger (a két érme prémiuma mostanában közel azonos).
A jelenlegi prémiumtartalom kb. 1-6%-ig terjed a színarany árhoz képest. A sorrend a következő: legkisebb prémiumú a Philharmoniker, majd jön a Maple és a Kruger, efölött van a Panda, és még drágább az Eagle)
Befektetői szempontból érdemes figyelembe venni az olyan lehetőségeket, amikor egy ismert márkanévből egy korlátos darabszámú sorozatot bocsátanak ki. Ilyen például a 2009 októberében piacra dobott 20 unciás Phil, amelynek a kibocsátási sorát  3*2009 db-ban limitálták (2009 Európa, 2009 Japán, 2009 Amerika). A 20 uncia azt fejezi ki, hogy 20 éves lett a Wiener Philharmoniker érme. Ebben az esetben komoly numizmatikai felár kialakulására is számíthatunk a jövőben.
Magyar verésű „bullion coin“ ugyan nincs, de az emlékérmék piacába belekóstolhatunk. Ezek, a jellemzően az MNB által kibocsátott érmék nemzetközi viszonylatban is kitűnnek szépségükkel, de  csak részben tekinthetők befektetésnek, hiszen ez inkább a gyűjtők terepe.

Tipp: üsse be a Conclude Kereső-be (jobb felső sarok) az aranyérme szót.

Megosztás