Aranypiac, aranyárfolyam, aranyrúd, aranytömb, arany befektetés, befektetési arany - Conclude

Az aranybefektetések fogalmával kapcsolatban fizikai aranynak nevezzük a befektető által ténylegesen  birtokba vehető „kézzel fogható“ arany megjelenési formákat, amelyek legtöbbször aranyrudat, aranytömböt, aranylapkát vagy befektetési arany érmét jelentenek. Csak a kapitalizmus kialakulásával, a londoni aranypiac fejlődésével indultak igazán útjukra a különböző aranyfedezettel kibocsátott értékpapírok. Évezredeken keresztül nem is volt kérdés, hogy a fizikailag is meglévő aranyat nevezték aranynak. De ha belegondolunk ma vajon másképp van-e? Tulajdoníthatunk-e elektronikus jelek formájában élő, vagy papírra nyomtatott részvénytulajdoni hányadot jelképező, valahol a világ másik felén „meglévő“ arannyal fedezett értékpapíroknak az aranyéhoz fogható értékőrző tulajdonságot? A válasz kétségkívül nem. Csak a fizikailag is a befektető birtokában lévő  arany bírhat egy igazi krízishelyzetben értékőrző funkióval. A többi arannyal kapcsolatos konstrukción esetleg hasonló nagyságrendű pénzt kereshetünk/bukhatunk mint a fizikai aranyon, de maga a befektetési instrumentum nem ugyanaz. Mégis folytatnunk kell az összehasonlítást a fizikai arany és a papírarany (így nevezik az aranykereskedők a nem fizikai arany formákat) között.

Milyen kockázatok és költségek tapadnak egyikhez és másikhoz?
A fizikai arany az önmagában hordozott értékállóság miatt ki van téve annak, hogy ellopják. Ezért széfben kell tárolni, melynek a tárolási és biztosítási költségét meg kell fizetni. Hasonlóan állni kell a fizikai arany szállításának és értékesítésének költségeit, valamint az aranykereskedő hasznát az aranyrúd megvásárlásakor. Ez általában 3-4%-kal meghaladja az elektronikus formában történő arany befektetéseket. A befektetési érméknek jellemzően a színarany ár fölött némi prémiumuk is van, amelyben tulajdonképp egyfajta numizmatikai érték és az adott érmére jellemző keresleti/kínálati viszonyok tükröződnek. A befektető szempontjából ez viszont opció is lehet, hiszen ez a felár emelkedhet is az idő múlásával. Rudak esetében ilyen „numizmatikai“ felárról nemigen beszélhetünk, bár  már aranyrúd gyűjtemények is léteznek.
A papírarany konstrukciók bekerülési költségei kétségkívül alacsonyabbak, mint a fizikai arany megvásárlása. Viszont például az aranyhoz kötött ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) költségeit a befektető legtöbbször nem érzékeli, hiszen az alapkezelői díjakat az alapkezelők elaprózzák, „szétkenik“ éves viszonylatban. A legnagyobb ETF a NYSE-n kereskedett SPDR Gold esetében az éves alapkezelői és egyéb díjak, akár évi 0,7%-ot is kitehetnek, amely tízéves távlatban már meghaladja a fizikai aranyrúd beszerzési és tárolási költségeit. Nem is beszélve a brókeri díjakról, melyek 1-2% között mozognak a ki-és beszállásra vetítve. Kis összegű alap jegy vásárlása esetén pedig a felszámított költség extrém magas is lehet, akár 5-10%. Nem mindegy tehát a befektetés időhorizontja sem. Rövidtávon a papírarany olcsóbb konstrukció, de hosszabb időszakra vetítve már biztosan a fizikai arany olcsóbb.
Viszont az adózás szempontjából a fizikai arany előnye nyilvánvaló. Nem üzletszerű tevékenység esetén, a vétel és eladás közti árfolyamemelkedésen elért nyereség (ha van ilyen)  -legjobb tudomásunk szerint-nem adózik, míg a különböző papírarany konstrukciókat jelentős adók terhelik. Összefoglalva tehát, ha az aranyra mint spekulatív eszközre tekintünk és rövid távon szeretnénk „nyerészkedni“, akkor valószínű jobb választás a papírarany, ha viszont hosszabb a befektetési időhorizontunk, akkor érdemesebb fizikai aranyat venni. Ha az arany értékőrző funkcióját is szeretnénk kihasználni, akkor csak a fizikai aranyat választhatjuk, hiszen a papírarany pont akkor fog minket cserbenhagyni, mikor a legnagyobb szükségünk lenne rá.

Kombinálhatjuk-e a fizikai arany és a papírarany befektetésünket?
Miért ne? Többféle stratégia is létezik, amellyel kicsiben utánozhatjuk a jegybankok által is alkalmazott technikákat. A fizikailag meglévő aranyainkat széfben tároljuk és az így meglévő alappozíciónkra „tradelünk rá“, például tőzsdei eladási pozíciót nyitunk, mikor úgy gondoljuk, hogy korrekció vagy trendforduló várható. Természetesen csak olyan mértékben, amennyi készletet nem bánnánk ha esetleg piacra kéne dobnunk. Kiírhatunk, azaz eladhatunk Call opciót is, amivel pótlólagos bevételre tudunk szert tenni, de ezáltal eladási kötelezettséget vállalunk, ezért csak olyan szinten és mértékben érdemes belemenni, hogy az eladás révén se csökkentsük túl a feltétlen megőrizni kívánt fizikai aranykészletünket. A fizikai arany mint fedezetképző eszköz is igen hatékony lehet, bár nálunk ennek még nem beszélhetünk  kialakult kultúrájáról.

Tipp: üsse be a Conclude Kereső-be (jobb felső sarok) az aranybefektetés vagy befektetési arany szókapcsolatot.

Megosztás