Conclude Daily Gold

A karácsonyi ünnepek közeledtével a gyémántkereskedők többsége élénkülő keresletről számol be, aminek hatására az árak is felfelé mozognak. Így aki ilyen ajándékon töri a fejét, vagy befektetési céljai vannak, annak érdemes minél előbb vásárolnia.

Összességében optimistán várják a világ legnagyobb gyémántkereskedői a karácsonyi ajándékvásárlási rohamot. A vezető New York-i ékszervállalat, a Tiffany & Co. kifejezetten nagymértékű eladásokat prognosztizál – számolt be a 2001-ben alapított független gyémántinformációs internetes platform, a PolishedPrices november végén kiadott elemzésében. Kevésbé bizakodó a Wal-Mart, s nem csak azért, mert sok amerikait a várható kormányzati, jegybanki lépésekkel – a költségvetési hiány kezelésével, illetve a havi 85 milliárd dolláros értékű eszközvásárlási program szűkítésének időzítésével – kapcsolatos bizonytalanságok óvatosságra késztetik, hanem azért is, mert a foglalkoztatottság és a jövedelmek emelkedése még meglehetősen szerény. Az USA kiskereskedelmi szövetsége, a The National Retail Federation szerint azonban a világ legnagyobb gyémántfogyasztóinak számító amerikaiak még így is 3,9 százalékkal többet költhetnek az idei karácsonyi ünnepek alatt, mint egy évvel ezelőtt. Élénkülő keresletről számoltak be a globálisan második legnagyobb gyémántfogyasztó India kereskedői, mindössze Kínában számítanak lassuló értékesítésre.

A növekvő keresletet jelzi az is, hogy a PolishedPrices gyémántár-indexe november utolsó hetében közel 2 százalékot emelkedett. A leghivatalosabb forrásnak tartott, a kiskereskedelmi árakhoz közel eső irányárakat a Rapaport-lista tartalmazza, ez a gyémántpiaci kereskedők nemzetközi benchmarkja, melyet a cég egy hétre előre, csütörtökönként 11 óra 59 perckor frissít a globális gyémántpiaci változások alapján. A gyémánt értéke nagymértékben függ a kő minőségétől, nagyságától, színétől, tisztaságától, valamint a csiszolás minőségétől, de az árat természetesen egyéb tényezők – különösen a kínálat és a kereslet – is befolyásolják. A kereslet és kínálat mesterséges egyensúlyban való tartásával nagy áringadozások csak ritkán fordulnak elő. A kisebb köveknél az ártöbbletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. Egy egy

A drágakövekhez nem kötelező adni certifikátot, magyarul tanúsítványt, azt csak kérésre állítják ki az erre szakosodott intézetek – a GIA, az AGS, a HRD, az IGI és az EGL – és szakértők, külön díjazás ellenében. Egy-egy tanúsítvány 100 dollárnál is többe kerül. A certifikátnak tartalmaznia kell a kő pontos megnevezését, legfontosabb tulajdonságát, elsősorban a 4C alapján, sorszámmal, dátummal, a kiállítás helyével, a zárványokat bemutató ábrával, vagy fotóval, a kiállító intézmény és személy nevével, hologramjával és/vagy aláírásával. Foglalatlan gyémántok esetében ez kiegészül a csiszolás minősítésével és arányaival. Színes drágaköveknél fel szokták tüntetni a kő meghatározásához szükséges adatokat is, míg foglalt kövek esetében bizonyos méret – körülbelül fél karát – alatt ritkán

készítenek certifikátot és a leírásban nem szerepelnek bizonyos adatok, például gyémántnál az arányok jellemzése, vagy a színes köveknél a nem mérhető paraméterek. A certifikátok rendszerint a drágakő meghatározásával, minősítésével foglalkoznak és nem adnak meg árat, vagy értéket, hiszen ez a kereslet-kínlat függvényében változik.

A gyémántiparnak két ága van: a drágakőnek alkalmas gyémántok értékesítése, és a gyémántok értékesítése ipari alkalmazások számára. Az ipari gyémántok értékét a keménysége és hővezető-képessége határozza meg, szemben a drágakövekével, amelynek a gemmológiai jellemzői (fény, szín, tisztaság) a lényegesek. Az évente kitermelt gyémántmennyiség mintegy 80 százalékát (évi 100 millió karátot, azaz 20 tonnát) használják fel az iparban. A bányászott gyémánt mellett a piac fontos termékei az – évente 3 milliárd karát, azaz 600 tonna mennyiségben – mesterségesen előállított gyémántok, amelyek létrehozását az indokolja, hogy az ipar évente jóval nagyobb mennyiségű gyémántot igényel, mint amennyit a természetes forrásokból elő tudnak állítani. Az első mesterséges (vagy szintetikus) gyémántokat az 1950-es években gyártották le, napjainkban a technológia fejlődése révén lehetőség nyílt drágakő minőségű kövek előállítására is. A mesterséges gyémántokat elsősorban vágásra, fúrásra, csiszolásra és őrlésre használják, mivel kicsiny méretük miatt kiválóan lehet illeszteni őket. Az ipari gyémántokat laboratóriumokban is használják, például magas nyomású próbák során.

A drágakőpiac nagy részét a gyémánteladások képezik. A gyémántpiac földrajzi szempontból rendkívül koncentrált. A gyémántkereskedelem központja Antwerpen, ahol a világ gyémánttermelésének 80 százaléka, a csiszolt gyémántok 50 százaléka cserél gazdát. New Yorkban értékesítik azonban a világ drágakőgyémántjainak majdnem 80 százalékát. A piacot hosszú éveken keresztül az 1888-ban alapított, eredetileg dél-afrikai illetőségű, de ma már a kereskedelem miatt londoni székhelyű De Beers uralta, nemcsak a kereskedelemben, hanem a kitermelésben is, de 2012-ben megelőzte az orosz költségvetésből táplálkozó Alrosa.

A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelőhelyen, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elő, ahová az eredeti kőzet elmállása után kerülnek. A legritkábbaknak és legértékesebbeknek a vörös színű gyémántokat tartják, ezekből alig egymaréknyi létezik a világon és karátonként akár 1 millió dollárt is megadnak értük. A természetben előforduló második legritkább gyémántszín a zöld, ezt követi a kék, a rózsaszín – a világ legdrágább ékszere november közepe óta éppen egy rózsaszínű, 59,6 karátos gyémánt, amit 83 millió dolláros rekordösszegért adtak el Genfben. Csak érzékeltetésül: néhány nappal később ugyanott a világ legnagyobb narancssárga gyémántja több mint 30 millió dollárért talált gazdára. A sárgásfehér, sárga, barna és fekete kövek viszont közönségesebbek és olcsóbbak.

Az első gyémántokat az i. e. IX. században találták meg a mai India területén, mely egészen a XVIII. század közepéig a világ egyetlen gyémántlelőhelye volt. A XVIII. században Brazíliában is leltek gyémántokra, és rövid időn belül e dél-amerikai ország vált a világ első számú termelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és lamproit tartalmú kürtőket. Ám Dél-Afrika részesedése a világ – a kibányászott karátok alapján számított – gyémánttermelésében 2012 végére 5,5 százalékra csökkent. Az első helyet Oroszország foglalta el (27 százalékkal), míg utána három afrikai ország – a Kongói Demokratikus Köztársaság (17 százalék), Botswana (16 százalék) és Zimbabwe (9 százalék) –, következett, valamint Kanada (8 százalék).

A világ gyémánttermelésének alakulása 2004-2012 között karátban és értékben

Instabil politikai rendszerű afrikai országokban a gyémántlelőhelyeket gyakran felkelő csoportosulások veszik birtokba, és a kitermelt kövek eladásából származó jövedelemből saját háborús tevékenységeiket finanszírozzák. Az így eladott gyémántokat véres gyémántoknak nevezik – erről 2006-ban film is készült, Leonardo DiCaprio főszereplésével. E tevékenységet megakadályozandó, az ENSZ, a gyémántipar képviselői, valamint a gyémántkitermelő országok képviselői 2002-ben aláírták a Kimberley Egyezményt, amelynek célja felülvizsgálni a gyémántok származási helyét, és meggátolni, hogy az eladott gyémántokból fegyveres konfliktusokat pénzeljenek. Egyes országok, így például Kanada, külön kódrendszert vezettek be a gyémántok azonosítására. Ezek az intézkedések eddig csak mérsékelt eredményeket értek el, hiszen Afrikában még mindig könnyű a határokon átcsempészni a köveket az úgynevezett tiszta országokba. 

Szakértők becslése szerint a világ gyémánttermelésének növekedése csak 2017-ben törhet meg

Az eladott nyers gyémántok csiszolóműhelyekbe kerülnek, ahol drágakővé csiszolják őket. A legtöbb csiszolóműhely Antwerpenben, Londonban, New Yorkban, Tel-Avivban és Amszterdamban üzemel. A csiszolt kövek az úgynevezett gyémánttőzsdékre kerülnek. A World Federation of Diamond Bourses-t kisebb gyémántkereskedő-házak alapították. Itt a viszonteladók vásárolják fel azokat, ahonnan ékszerészműhelyekbe kerülnek. Itt foglalatba helyezik azokat, és úgy árusítják tovább.

Forrás: PolishedPrices, The National Retail Federation, Wikipédia, port.hu, HVG, www.diamondshades.com, Conclude Zrt.

A fent említett részvények, kötvények, állampapírok a Conclude Bróker szolgáltatásaként megvásárolhatóak. Amennyiben megbízást szeretne adni, vagy további információkra van szüksége, kérjük hívja a Conclude csoport központi számát, vagy mobiltelefonszámaink valamelyikét
+36 1 799 7799 | +36 20 257 6442 | +36 20 257 2442