Conclude Daily Gold

Nem siránkozni kell, irigyelni, akiknek több a pénze, hanem kevesebbet inni, dohányozni, és többet dolgozni – ez a receptje Gina Rinehartnak, aki 30,1 milliárd dollárt örökölve vált ausztrál bányamágnássá, s mára a világ leggazdagabb nőjévé.

Nem monopólium milliomossá válni – szól az 59 éves Rinehart másik aranyköpése, noha ő beleült a készbe: szülei, a néhai Lang Hancock és Hope Margaret Nicholas ráhagyták az 1955-ben alapított Hancock Prospecting ausztrál bányacéget, amely a világ legnagyobb vasérc-készletét rejtő nyugat-ausztráliai Pilbara régió feltárásának jogával rendelkezik. Szavait vaskos üzletei érdekei vezérlik. Rinehart a 2011-ben bevezetett ausztrál bánya jövedelemadó (mineral resources rent tax MRRT) miatt akadt össze igazán a kormányzattal, amelynek az ő cége a fő vesztese.

Amikor például azt állítja, hogy az üzletellenes kormányzati politikák miatt vannak szegények, amin az ausztrál hatóságok úgy segíthetnének, ha csökkentenék a bérminimumot és az adókat, azzal érvel, hogy a vele konkuráló bányatársaságok éhbérért, napi 2 dollárért foglalkoztatják alkalmazottaikat. Köztudott, hogy az ottani alacsony bérek miatt Afrikában gyakoriak a véres sztrájkok. Julia Gillard ausztrál miniszterelnök azonban, kijelentette, hogy kormánya a jövőben is tisztességes fizetést és munkakörülményeket biztosít a kontinensnyi államban munkát vállalóknak. Azzal is hazabeszélt Rinehart, hogy az Ausztráliában befektető milliárdosok és milliomosok tehetnek a legtöbbet a fiatalokért és a szegényekért. A birodalmát 2010-ben médiavállalkozásokkal erősítő – övé Ausztrália vezető médiavállalkozása, a Fairfax Media többsége és jelentős részesedése van a Ten Network Holdingsban – bányamágnás-nőt a Forbes Asia és a Business Review Weekly (BRW) 2011-ben a kenguruk földjének leggazdagabb emberének választotta, az BRW pedig tavaly májusban a világ leggazdagabb nőjének kiáltotta ki, megelőzve Christy Waltont, a Wal-Mart amerikai üzletláncot alapító Sam Walton egyik fiának özvegyét.

Az örökségből meggazdagodott Rinehart gyermekeivel szemben is farizeus, nem hagyja, hogy azok hozzá hasonló módon jussanak vagyonhoz. Nemrég 2068-ra tolta ki a 3,1 milliárd dolláros családi vagyon – melynek legértékesebb eleme a Hancock csaknem egynegyedes részesedése –, rájuk való átruházásának idejét, amikor – ha megérik – már 80-as, 90-es éveikben járnának. A három legidősebb gyermek 2011-ben pert indított, hogy megszüntessék anyjuknak a családi vagyon feletti kizárólagos rendelkezési jogát. A per elindulását követően ugyan Rinehart lazított, néhány kizárólagos jogát feladta, de a bíróság szerint ez nem változtatott azon, hogy még mindig az ő kontrollja alatt maradt a cég, s megvan a veszélye, hogy a vagyonból kiment részeket. A bíróság döntését megelőző napon egyébként Nyugat-Ausztrália Legfelsőbb Bírósága elutasította a Hancock Prospecting beadványát, amelyben visszakövetelte a Rhodes Ridge vasércbánya 25 százalékos részesedését a bányász konkurens Wright Prospecting Ltd.-től. Ezzel a cég fele a Wrightnál maradt, a másik felét a világon második legnagyobb vasércbányász, emellett jelentős arany-, gyémánt- és ezüsttermelő, brit-ausztrál Rio Tinto birtokolja.

Forrás: Los Angeles Times, Daily Mail, Conclude Zrt.