Conclude Daily Gold

A gyémántkereslet-kínálat az utóbbi években nagyjából egyensúlyba került, s ez várhatóan így is marad egészen 2017-ig. Ám a meglévő bányák kimerülése és az újonnan létesítettek korlátozott termelése miatt 2018-2023 között a kínálat csökkenésére kell számítani, mind volumenben, mind értékben. A kereslet viszont – a feltörekvő gazdaságok növekedése által fűtve – tovább emelkedhet, amiből a gyémánt értéklánc valamennyi szereplője profitálhat.

A gyémántkeresletre ható tényezők a következő 10 évben

Gazdasági és társadalmi tényezők egyaránt ösztönözhetik a gyémántkeresletet

A fejlett országokban – jelesül az USA-ban, Európában és Japánban – éppúgy, mint a Perzsa-öböl fejlődő piacain a gyéméntékszerek iránti keresletet alapvetően a szabadon elkölthető – vagyis a létszükségleti cikkek beszerzése után megmaradó – személyi jövedelmek határozzák meg. Márpedig az Economist Intelligence Unit az USA-ban és Európában szolid, míg Japánban enyhén pozitív GDP-növekedésre számít.

A reál GDP-prognózisok szolgáltatnak alapot a gyémántelőrejelzésekhez

A keresleti kilátások felmérésénél ugyanakkor az egyes országok középosztályainak növekedési üteme, azok gyémántékszerek iránti eddigi preferenciái és a gyémánt eljegyzési gyűrűk használatának mértéke is meghatározó. Indiában és Kínában a lakosság városiasodása és a középosztály növekedése a döntő, ehhez társul a nyugati fogyasztási szokások átvétele, ami tendenciózusan a gyémántékszerek vásárlására ösztönöz, s amit a kereskedők is felerősítenek azáltal, hogy folyamatosan új régiókban és értékesítési csatornákon teszik elérhetővé portékáikat. Mindezek következtében a nyersgyémánt iránti globális kereslet 2023-ig töretlenül emelkedhet, aminek megágyazhat, hogy a világgazdaság a rövid távú megbicsaklások ellenére a következő években tovább nőhet.

A középosztály Kínában és Indiában is gyorsuló ütemben növekszik

A globális nyersgyémánt-kereslet évente átlagban 5,1 százalékkal, 2023-ra 26 milliárd dollárra nőhet 

Még akkor is, ha a nyersgyémánt-kereslet 2012-ben kisebb lett az előrejelzettnél (128 millió karát a 139,3 milliós prognózissal szemben), aminek oka, hogy a GDP és a magánfogyasztás a vártnál kisebb ütemben bővült, s a kereslet 2013-ban tovább lassulhatott (a végleges adatokra még várni kell), annak következtében, hogy a kínai és indiai középosztály – a luxuscikkek vásárlásának korlátozásai miatt – kevésbé költekezett. Így a legfrissebb prognózis szerint a gyémántkereslet 2020-ig 207,1 millió karát és 26,1 milliárd dollár helyett csak 192,7 millió karátig és 22,4 milliárd dollárig mehet fel.

Keresleti kilátások régiónként

USA

A világ legnagyobb és legfejlettebb gyémántpiacán, az USA-ban a kereslet stabilizálódott és az várhatóan összhangban mozog majd az általános gazdasági bövüléssel. Évente átlagban 2,4 százalékkal, 2023-ra megközelítőleg 8 milliárd dollárra emelkedhet. Feltételezve, hogy az utóbbi 20 év szokásai nem változnak, a házasodni szándékozó párok körülbelül 80 százaléka továbbra is gyémántból készült gyűrűvel jegyezheti el egymást. Nincs még egy olyan ország a világon, melynél ez az arány ilyen magas lenne. Ez alapozza meg a robosztus amerikai gyémántkeresletre vonatkozó prognózisokat. Jelenleg az amerikai ékszereladások 49 százaléka gyémánt, jóval alacsonyabb a 67 százalékos történelmi átlagnál. Ahhoz, hogy a gyémánt elmozduljon e részesedés felé, az ékszerkereskedők erőfeszítéseire is szükség lesz.

Kína

Kína a világ gyémántpiacának 2023-ig való növekedésének mintegy 29 százalékát adhatja, a már említett okok miatt – vagyis a középosztály növekedésének, valamint annak köszönhetően, hogy egyre több vidéki lakos költözik városokba. Előrejelzések szerint a kínai középosztály mérete 2023-ra megháromszorozódhat, gyémántkeresletük pedig több mint a duplájára, mintegy 5 milliárd dollárra emelkedhet. A középosztály jelenleg Kína népességének csak 19 százalékát teszi ki, de a prognózisok megegyeznek abban, hogy ez az arány 2023-ban már 44 százalék lehet. A gyémántkereslet akkor gyorsulhatna fel, ha a középosztály az éves átlagos 6 százalékos növekedési prognózisnál gyorsabban gyarapodna. Hiszen minél több elkölthető jövedelemmel rendelkeznének, vélhetően annál több drágább gyémántékszert vásárolnának.

India

A 2012-es visszaesés ellenére India nyersgyémánt-keresletének a növekedésére lehet számítani, miután a középosztály tagjainak száma 2023-ra itt is megháromszorozódhat és részesedése a lakosságon belül 16-ról 46 százalékra emelkedhet. India nyersgyémánt-keresletét a gyémántékszerek iránti igény húzhatja fel, ami 2023-ra elérheti az 5 milliárd dollárt. A középosztály növekedését az éves átlagban 2 százalékkal bővülő foglalkoztatottság alapozhatja meg, ami a jelenlegi 53 százalékos rátát feljebb viheti. E növekedés annál nagyobb mértékű lesz, minél többen lépnek ki a szürkegazdaságból és válnak hivatalosan foglalkoztatottá. India alulfejlett gyémántpiaca jelentős növekedési potenciállal bír a GDP és a fogyasztás előtt álló bővülési lehetőségek miatt. Egyre több indiai pár veszi át a nyugati típusú eljegyzési szokásokat, aminek révén enyhén emelkedhet mind a gyémánt ékszerpiaci részesedése, mind a gyémántot tartó háztartások száma. 

A globális nyersgyémánt-kereslet értékének várható növekedése 4,2, illetve 6,4 százalékos éves átlagos növekedést feltételezve

A nyersgyémánt-piaci keresletet a vagyonosabb réteg és a luxuscikkek piacának növekedése élénkítheti

A nyers gyémántok iránti nagyobb keresletnek a fejlett országok mostaninál nagyobb GDP-növekedése, a világgazdaság gyorsabb talpraállása és a visszatérő fogyasztói bizalom ágyazhat meg. Mindezek felfelé hajthatják a magánfogyasztást és a drágább gyémántékszerek növekvő vételét ösztönözhetik. Ha a vártnál nagyobb gazdasági növekedés hatására  a kínai és indiai középosztály bővül, valamint a nyugati költési szokások átvétele is felgyorsul, akkor a nyersgyémántok globális kereslete éves átlagban 6,4 százalékkal is nőhet. Ezzel szemben lassuló GDP-növekedés, végső soron még a globális recesszióba való visszatérés esetén az éves átlagos növekedés 4,2 százalék lehet, mivel Kína és India növekedési üteme még így is jóval a fejlett országok rátája felett maradna.

A bányacégek frissített tervei és a folyamatban lévő bányaprojektről készített jelentések alapján a 2013-as évre szóló kínálati prognózisok felülvizsgálatra szorultak

A Bain & Company előrejelzése a világ 2012. évi nyersgyémánt-termelés 70 százalékát adó bányákat működtető cégek termelési terveit veszi figyelembe. A maradék 30 százalék éves kibocsátását országonkénti bontásban elemezve, a nyilvánosságra hozott megvalósíthatósági tanulmányok és termelési célok alapján lehet előrejelzést adni. Bár ez volt az elsődleges forrás, a Bain figyelembe vette a szakértői véleményeket ott, ahol a vállalati tervek nem álltak rendelkezésre vagy azt a szakértők többsége túl optimistának tartotta. Több szempont hat ezen értékítéletre, köztük a műszaki vagy pénzügyi nehézségek, illetve azok a kihívások, amelyek óhatatlan velejárói annak, hogy a munkálatok a felszínről áthelyeződnek a föld alá. Emellett, a Bain megengedett bizonyos bányák kitermelésével kapcsolatos bizonytalanságot, s két szcenáriót – stabil termelési, illetve termelésnövekedési – állított fel, melyek egyaránt műszaki szakértői véleményeken és piackutatáson alapulnak, és felmérik a jövőbeni várható kitermelés lehetséges variációit.

Az alapszcenárió mérsékelt növekedést hoz a nyersgyémánt-kínálatban. Eszerint a most fejlesztés alatt lévő új bányák 18 millió karátot hozhatnak felszínre 2018-tól, miközben a meglévő bányák kezdenek kimerülni. (Jelentősebb új felfedezésekre nem került sor az elmúlt években.) A gyémánttermelés 2018-ban 169 millió karát lehet – ami elmaradna a válság előtti, 2005-ös 177 millió karátos csúcstól –, majd 2023-ra 153 millió karátra eshet.

Az alapszcenárió specifikus feltételezéseket tesz a legnagyobb bányacégek, mint a De Beers, az Alrosa, a Rio Tinto és a Dominion Diamond, valamint Zimbabwe és a Kongói Demokratikus Köztársaság bányáinak jövőbeni termeléséről. A De Beers teljes vagy résztulajdonában lévő Venetia, Orapa, Jwaneng and Voorspoed bányáktól 2023-ig 1,2 százalékos éves átlagos növekedés várható, többségében 2018 előtt. Az Alrosa kitermelése 2023-ig évente átlagban 1,8 százalékkal nőhet. Ellentétben a többi nagyobb bányásztársasággal, az Alrosa termelése nem csökkent a pénzügyi válság alatt, miután az orosz állami nemesfém-készleteket menedzselő Gokhran cég folyamatos keresletet támasztott.

A Rio Tinto termelése 2018-ig évente átlagban 11 százalékkal nőhet, 2019-2023 között viszont ugyanekkora ütemben eshet. Ez tízéves távlatban összességében 0,3 százalékos csökkenést eredményez, aminek következtében a termelés 2023-ra megközelítőleg 13 millió karátra eshet vissza.

Az Ekati bányát a BHP Bilitontól megvásárolt Domininon Diamond jelentős pénzt szeretne elkölteni új bányák fejlesztésére és az olyan kisebb és alacsonyabb minőségű készletek feltárására, amelyeket a BHP Biliton meg sem kísérelt a felszínre hozni. Mindezek eredményeként a Dominion az Ekati élettartamát 2023-ig szeretné meghosszabbítani.

Zimbabwe jelentősen hozzájárulhat a kínálat növekedéshez, évente stabilan 12 millió karátot kitermelve. Ám nem kizárt, hogy az ország bonyolult és volatilis politikai helyzete ellenére a termelés még magasabb is lehet,  mindenekelőtt akkor, ha a Marange bánya helyzete rendeződik.

A 2012-2023 között működésbe vont 11 új bánya évente 18 millió karáttal egészítheti ki a meglévők termelését

A legnagyobb bánya a Kanada északnyugati részén lévő, a Mountain Provence Diamonds és a De Beers fejlesztése alatt lévő Gahco Kué lehet, amely 2020-ig évente 6,1 millió karátot hozhat, azt követően viszont 2023-ig már csak 2,8 millió karátot. Az Alrosa által működtetett Karpinszkij bányából  évente mintegy 2,6 millió karát érkezhet, míg a Lomonoszov gyémántmezőről a 2012. évi 600 ezerrel szemben 2023-ban 5,2 millió karát érkezhet. A Rio Tinto Közép-Indiában lévő Bunder nevű bányája 2016-2017-re várható működésbe vonását követően évente nagyjából 2,5 millió karátot hozhat. 

Az orosz Grib és a kanadai Renard bányák kivételével – melyekből évente 4-5 millió, illetve 1,6 millió karát kerülhet felszínre –,  a többi fejlesztés alatt lévő új bánya viszonylag kicsi: egyiküktől sem várható évente 1 millió karátnál több. A legtöbbjük műszaki problémákkal küzd és azzal, hogy a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben nehéz vonzó finanszírozási forráshoz jutni.

A 11 új bányából 2023-ra kitermelhető évi 18 millió karát elenyésző a jelenlegi nyersgyémánt-termeléshez képest. Mivel 7-10 évbe telik egy bánya kifejlesztése, még ha sikerülne is nagyobb készletekre bukkanni a következő években, akkor sem lenne elég idő arra, hogy az egészet kitermeljék az előrejelezési periódus végére.

Mindezek alapján a nyersgyémánt-kínálat – évi 4,8 százalékos átlagos növekedést követően – 2018-ban lehet a legmagasabb, azután viszont a bányák kimerülése miatt 2023-ig évente 1,9 százalékkal csökkenve, 153 millió karátos éves szinten stabilizálódhat.

A világ gyémánttermelése 2023-ban megközelítőleg 153 millió karát lehet

A termelési kilátások a vártnál lassúbb gazdasági növekedés, az alacsonyabb árak és az egyes bányákban felmerült műszaki nehézségek miatt 2013-ban kedvezőtlenebbek voltak, mint egy évvel korábban. Az 5,4 millió karáttal alacsonyabb prognózis a Rio Tinto és Angola termelésvisszafogásának az eredménye, de a De Beers is a korábban vártnál alacsonyabb ütemet produkálhat.

A termelés értéke a valamivel kedvezőbb összetétel miatt jobban nőhet, mint a volumen

A nyersgyémánt-kínálat volumene a legrosszabb esetben évente 0,9 százalékkal csökkenhet, a legjobb esetben azonban 2,4 százalékkal nőhet

A termelésnövekedési szcenárió azt feltételezi, hogy a kulcstermelő afrikai országok gyémántbányászata az alapszcenárióban szereplőnél jobban bővülhet. A stabil termelési szcenárió arra épít, hogy a legnagyobb bányák és termelők nem érik el a termelési céljaikat, következésképpen a termelés szintje 2018-ig alapvetően egyenletes marad, és 2019-2023 között pedig esik. Mindkét szcenárió nemcsak a potenciális fejlesztéseket veszi figyelembe, hanem azokat a külső tényezőket is, amelyek megzavarhatják a bányászati tevékenységet Afrikában.

A termelésnövekedési szcenárió éves átlagos 2,4 százalékos gyarapodással számol 2012-2023 között – szemben az alapszcenárió 1,7 százalékával –, azt feltételezve, hogy a bányákat működtetők megoldják műszaki problémáikat, így a föld mélyén elhelyezkedő készleteket gyorsabban tudják felszínre hozni, mint az alapszcenárióban, egyúttal az afrikai bányák is produktívabbak lehetnek.

A stabil termelési szcenárió konzervatívabb feltételezéseken alapul, nevezetesen, hogy a nagyobb bányák lassabban tudják kihasználni a termelési potenciáljukat, mint az alapszcenárióban, s a műszaki problémák és a beszűkült finanszírozási lehetőségek is az eredményezhetik, hogy az éves termelés átlagban 0,9 százalékkal csökkenhet 2012-2023 között.

Összességében a hosszú távú kilátások kedvezőek a nyersgyémánt-termelők számára. A gazdasági és demográfiai trendek alapján arra lehet számítani, hogy a kereslet hosszú távon jelentősen emelkedik, amivel a kínálat 2012-2016 között lépést tarthat. Ezt követően azonban a kereslet egyre jobban meghaladhatja a kínálatot, ami az értéklánc minden egyes részén magasabb árakhoz vezethet.

Az alapszcenárió szerint a kínálat és a kereslet egyensúlyban marad 2018-ig

Egyes fejlemények komoly hatással lehetnek a kínálat-kereslet egyensúlyára a következő 10 évben. Potenciális kockázatot jelent például a makrogazdasági kilátások változása. Az európai adósságválság mélyülése, az Ázsiában növekvő politikai bizonytalanség vagy a kínai és indiai gazdaság lassulása a gyémántkereslet csökkenéséhez vezethet.

Amennyiben kialakulna egy likvid gyémántbefektetési piac, az növelhetné a keresletet, felborítva a kínálat-kereslet egyensúlyát és ez végső soron áremelkedéshez vezetne, azonban a jelen állás szerint kicsi annak a valószínűsége, hogy a befektetési arany piachoz hasonló gyémánt ETF piac alakuljon ki.

További kockázatot jelent,  hogy az ékszerekben a szintetikus gyémántok helyettesíthetik a természetes gyémántokat, ez az alacsonyabb minőségű termékek beszivárgását jelentené. Ez lassíthatná az olyan feltörekvő piacok, mint Kína és India növekedését, miközben az egyéb ékszerek vételére ösztönözhetne. A gyémánt újrahasznosítási eljárások széleskörű visszatérése a piacra pedig csökkentené az igényt az új csiszolású gyémántok iránt, következésképpen lenyomhatná a nyersgyémántok keresletét.  Mindazonáltal egyik eset bekövetkeztének sem nagy az esélye.

Forrás: Bain & Company, Inc.; Conclude Zrt.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai I.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai II.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai III.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai IV.

A gyémántbiznisz kulisszatitkai V.- Gyémántpiaci értéklánc

A gyémántbiznisz kulisszatitkai VI. – A nyersgyémánt piac

A gyémántbiznisz kulisszatitkai VII. – A nyers gyémántpiactól a csiszolt gyémántokig

A gyémántbiznisz kulisszatitkai VIII. – Gyémántpiaci kihívások, trendek

A gyémántbiznisz kulisszatitkai IX. – Hosszútávú trend: emelkedő gyémánt árak