A központi bankok tovább növelték aranytartalékaikat 2023 első felében: összesen 387 tonnányi aranyat vásároltak, Kína (+102,95 tonna), Szingapúr (+71,62 tonna) és Lengyelország (+48,41 tonna) áll a jegybanki aranyvásárlók dobogóján, míg Törökország a tavaszi nagy eladások után nyáron ismét a vásárlók között volt - derül ki a WGC elemzéséből. Érdekes fejlemény Szingapúr aranyvásárlása - elképzelhető, hogy a BRICS aranyalapú kereskedelmi rendszerére való felkészülés áll a háttérben.

Adam Glapiński, a lengyel jegybank elnöke ünnepli a lengyel aranytartalék hazatérését – igazi hiánycikket tart a kezében? Forrás: Narodowy Bank Polski

A WGC 2000-ig visszamenő adatsora szerint még soha nem volt példa arra egy adott év első felében, hogy ekkora mennyiségű aranyat vegyenek a jegybankok.

Jegybanki aranyvételek és eladások féléves bontásban 2000-től napjainkig

A központi bankok nettó aranykereslete féléves bontásban. Az ábrán zölddel jelölik az adott év első, lilával a második féléves jegybanki aranytranzakciók egyenlegét. A jegybanki aranykereslet 2010 óta pozitív. A World Gold Council 2000 eleje óta rendelkezik negyedéves adatokkal, most volt a legnagyobb az első féléves jegybanki aranykereslet. A mindenkori féléves csúcskereslet a tavalyi év második felében volt. Forrás: World Gold Council, Metals Focus, Refinitiv GFMS (kattintással nagyítható)

Aranypiaci pletykák szerint sok, az utóbbi években nagyobb tételben aranyat vásárló jegybank hosszú hónapok óta vár a sorára Londonban, hogy kiszolgálják őket a bankközi kereskedelemben használatos 400 unciás (kb. 12,5 kilós) Good Delivery Standard aranyrudakkal – olyanokkal, mint amit a fenti képen tart kezében a lengyel jegybank elnöke.

A fenti helyzet enyhülhetett az utóbbi hónapokban, köszönhetően a török jegybank eladásainak is: mint azt márciusban megírtuk, a líra értékvesztése miatt akkora kereslet van az aranyra, hogy a sárga nemesfém importja kibillentette a költségvetési egyensúlyt. Ezért a török jegybank a saját tartalékából szolgálja ki a helyi aranypiaci igényeket, tehát egyfajta kereskedési kényszerrel küzdenek a török jegybankárok.
 

Lengyelország Európa legszorgalmasabb aranybefektetője

Többek között a kényszerű sorbanállással magyarázzák azt a nemzetközi piacra rálátó aranykereskedők, hogy a lengyel jegybank miért nem csapott le a tavaly őszi 1.600 dollár körüli árfolyamokon az aranyra, annak ellenére, hogy Adam Glapiński, a lengyel jegybank elnöke (Narodowy Bank Polski, NBP) már 2021 októberében megszellőztette egy interjúban, hogy a 2019-es vásárlást követően újabb 100 tonnával növelné az ország aranytartalékát 2022-ben.

 

  

 

Szingapúr már a BRICS aranystandardjára készül?

  
2023. első negyedében a Szingapúr központi bankjaként funkcionáló Monetary Authority of Singapore (MAS) Kínát is maga mögé utasítva 68,68 tonna aranyat vásárolt, amit még egy „apró” 2,95 tonnás vásárlással 71,62 tonnára egészített ki a második negyedévben, így mintegy 50%-kal növelte aranytartalékát.

A szingapúri köztévé exkluzív felvételeket készített a MAS szupertitkos trezorjáról, ahol több, mint 100 tonna aranyat tárolnak. A videót ide kattintva nézheti meg Youtube-on.

Így néz ki egy tonna arany 1 kilós és 400 unciás rudakban

Exkluzív felvétel a szingapúri jegybank trezorjából Forrás: Bullion Star (kattintással nagyítható)

Szingapúr ismételt megjelenése a jegybanki aranyvásárlók között azért lehet izgalmas, mert egybeesik az aranypiaci flaszteren „BRICS aranystandard”-ként emlegetett árualapú nemzetközi kereskedelmi elszámolási rendszer beharangozásával.

De mi köze lehet Szingapúrnak a BRICS-hez?

Több ok is szólhat amellett, hogy az időnként „ázsiai Svájc”-ként emlegetett Szingapúr a BRICS aranystandardjához csatlakozó országok elszámolóközpontjává válhasson:

- a szingapúri aranytőzsde a fizikai aranykereskedelem egyik globális központja

- ahol több London Good Delivery minősítésű aranyfinomító is képviselteti magát

- nagy jogbiztonság mellett engedik működni a nemzetközi vállalatokat

- fizikailag kellő távolságra van Kínától, Oroszországtól, és a NATO-tól

- semleges, de sikeres „hintadiplomáciát” folytat Nyugat és Kelet között

Elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy a BRICS új elszámoló rendszerét alkalmazó országok Szingapúrban relatíve nagy jogi és fizikai biztonság mellett letétbe helyezzék a kereskedelmi tranzakcióik fedezetéül az aranytartalékuk egy részét, az immár 225,36 tonnára rúgó szingapúri aranytartalék segítségével pedig az egyes BRICS-aranystandardban résztvevő országok aranyszámlái közötti elszámoláshoz szükséges extra likviditást biztosíthatnák a jövőben.

Mi motiválja a jegybankokat az aranyvásárlásra?

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy miért vesznek aranyat a jegybankok, ahol előkelőhelyen szerepelt az arany válságokban nyújtott teljesítménye, értékőrző szerepe és egyre erősődő trendként felbukkant a de-dollarizációra való igény is.

Egy biztos, aki jegybankokhoz hasonlóan fizikai aranyba fektet, olyan eszközt helyez a portfóliójába, ami akkor is jó hozamot biztosít, ha más eszközök zuhannak, azonos kockázatvállalás mellet növeli egy kiegyensúlyozott portfólió hozamát, a generációkon átívelő vagyonátörökítés egyik legkiválóbb eszköze, és a túlélés záloga lehet a lehetetlennek hitt lehetőségek bekövetkezésekor.