|
Hiába a 30%-ra emelt jegybanki alapkamat, a török líra összeomlása pánikszerű befektetési arany vásárlásra sarkallja a megtakarításaikat féltő török befektetőket. Eközben az európai befektetők eladják az utóbbi években felhalmozott aranytartalékukat, ami a kínai széfekben köt ki.
 Nézelődő vásárló a híres isztambuli aranypiacon. Forrás: World Gold Council, Getty images
Aranykvóta és kamatemelés - hiába
Márciusban írtunk arról, hogy az arany importja hatalmas költségvetési deficitet okoz Törökországnak - emiatt a jegybankjuk arra kényszerült, hogy a központi aranytartalékból elégítse ki az ékszergyártók, pénzverdék és aranyrúd finomítók keresletét, miközben korlátozta az Isztambuli Tőzsdén keresztül zajló arany importot.
Török lírában nézve mindenkori csúcs közelében van az arany árfolyama
Az elmúlt egy évben közel 70%-ot...  ... az utóbbi öt évben pedig 750%-ot emelkedett az arany grammonkénti ára török lírában. Forrás: TradingView (kattintással nagyítható) A Metals Focus adatai szerint az aranykvóta hatására a szokásos unciánkénti 6 dollárról 20 dollárra ugrott az aranytömbök felára a londoni tőzsdei árhoz képest, ami a jegybanki arany eladások hatására is csak átmenetileg mérséklődött - sőt, a törökországi prémium tavasszal a 150 dollárt is elérte, mielőtt fokozatosan mérséklődni kezdett volna április-májusban. Az aranykvótát júniusig tartotta fenn a jegybank, ezen időszak alatt mintegy 159 tonnával csökkent a török aranytartalék az Arany Világtanács szerint.
A török jegybank a májusi választások után agresszív kamatemelésbe kezdett, első lépésben 8,5%-ról 15%-ra, majd szeptemberre 30%-ig emelte az alapkamatot, ami átmenetileg ugyan hűtötte a török befektetők aranyéhségét, de júliusban több mint 46 tonnányi aranyat importáltak befektetési célra a kis-ázsiai országba.
Erre válaszul a török jegybank augusztus 7-én újra import korlátozást vezetett be, ismét felsrófolva a fizikai arany felárát a nemzetközi piaci árhoz képest: Törökországban jelenleg unciánként 20-30 dollárral - azaz tömbönként 10-12.000 dollárral - magasabb a 400 unciás Good Delivery aranytömbök ára, mint a világpiaci ár.
|
|
Bővebben...
|
|
|
A központi bankok tovább növelték aranytartalékaikat 2023 első felében: összesen 387 tonnányi aranyat vásároltak, Kína (+102,95 tonna), Szingapúr (+71,62 tonna) és Lengyelország (+48,41 tonna) áll a jegybanki aranyvásárlók dobogóján, míg Törökország a tavaszi nagy eladások után nyáron ismét a vásárlók között volt - derül ki a WGC elemzéséből. Érdekes fejlemény Szingapúr aranyvásárlása - elképzelhető, hogy a BRICS aranyalapú kereskedelmi rendszerére való felkészülés áll a háttérben.
Adam Glapiński, a lengyel jegybank elnöke ünnepli a lengyel aranytartalék hazatérését – igazi hiánycikket tart a kezében? Forrás: Narodowy Bank Polski A WGC 2000-ig visszamenő adatsora szerint még soha nem volt példa arra egy adott év első felében, hogy ekkora mennyiségű aranyat vegyenek a jegybankok.
Jegybanki aranyvételek és eladások féléves bontásban 2000-től napjainkig
 A központi bankok nettó aranykereslete féléves bontásban. Az ábrán zölddel jelölik az adott év első, lilával a második féléves jegybanki aranytranzakciók egyenlegét. A jegybanki aranykereslet 2010 óta pozitív. A World Gold Council 2000 eleje óta rendelkezik negyedéves adatokkal, most volt a legnagyobb az első féléves jegybanki aranykereslet. A mindenkori féléves csúcskereslet a tavalyi év második felében volt. Forrás: World Gold Council, Metals Focus, Refinitiv GFMS (kattintással nagyítható)
Aranypiaci pletykák szerint sok, az utóbbi években nagyobb tételben aranyat vásárló jegybank hosszú hónapok óta vár a sorára Londonban, hogy kiszolgálják őket a bankközi kereskedelemben használatos 400 unciás (kb. 12,5 kilós) Good Delivery Standard aranyrudakkal – olyanokkal, mint amit a fenti képen tart kezében a lengyel jegybank elnöke.
A fenti helyzet enyhülhetett az utóbbi hónapokban, köszönhetően a török jegybank eladásainak is: mint azt márciusban megírtuk, a líra értékvesztése miatt akkora kereslet van az aranyra, hogy a sárga nemesfém importja kibillentette a költségvetési egyensúlyt. Ezért a török jegybank a saját tartalékából szolgálja ki a helyi aranypiaci igényeket, tehát egyfajta kereskedési kényszerrel küzdenek a török jegybankárok.
|
|
Bővebben...
|
|
Ami két éve még fel sem merült az arany tartalékolással kapcsolatban, mostanra a jegybankárok tizedének bevallottan fontos szempont – derül ki a World Gold Council éves jegybankári szentiment felméréséből.
Szokás szerint idén is felmérte az aranybánya-társaságokat magába tömörítő World Gold Council (WGC) a jegybankoknál, hogy milyen okokból tartalékolják az aranyat – a túlnyomó többség mindkét évben az arany „historikus menedékeszköz” szerepe miatt tartotta fontosnak a sárga nemesfémet.
Mely tulajdonsága miatt fontos az arany tartása a jegybankok szerint?
(2023-as ábra, kattintással nagyítható)
(2022-es ábra, kattintással nagyítható) Mindkét ábrán egyre világosodó színárnyalattal jelzik a „fontos - nem fontos” skálát (sötét: kiemelten fontos, világos: nem fontos). Hagyományosan az arany történelmi tartalékeszköz szerepe és válságálló tulajdonsága versenyzik egymással az első helyért. Őket követi a hosszútávú értékőrzés, csődkockázat-mentesség, portfolió diverzifikáló hatás, geopolitikai kockázat kezelés, magas likviditás, fedezeti eszköz, nemzetközi pénzügyi rendszer változásával szembeni fedezet, hazai arany kitermelés tárolása, és monetáris politikai eszköz funkció. Az orosz-ukrán háború kitörésével egy időben felkerült a listára az arany de-dollarizációs funkciója is, ami trendszerű eltolódást mutat a nem fontostól a fontos irány felé.
Az arany de-dollarizációs szerepét – azaz a nem-nyugati gazdasági tömörülések szemében egyre inkább fegyverré váló dollár, mint tartalékdeviza lecserélését – idén már a megkérdezett jegybankok 4%-a tartotta „kiemelten fontos” szempontnak, újabb 4%-uk „elég fontosnak”, és 30%-uk „kevésbé fontosnak”, és 62%-uk egyáltalán nem tartja fontosnak. 2022-ben még a jegybankárok több, mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy az arany de-dollarizációs funkcióját egyáltalán nem tartja fontosnak, és 0% tartotta „kiemelten fontos” de-dollarizációs eszköznek az aranyat. |
|
Bővebben...
|
|
|
Valóságos sokként érhette a csütörtök reggeli kávé fölött bóbiskoló befektetési szakmát a szociális hozzájárulási adó megtakarításokra való kiterjesztéséről szóló rendelet. A befektetési aranyba fektetők megússzák az adó terhek növekedését - egyelőre.
Az új rendelet lényege, hogy 2023. július 1-től az Szja-tv. 65. § szerint minősülő kamatjövedelmek után (pl.: lekötött bankbetétek, értékpapírbefektetések és egyéb pénzügyi, befektetési eszközökön szerzett kamat, kivéve ingatlanalapok) a 15% személyi jövedelem adón felül további 13% szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezik immár a magánszemély befektetőket is.
Az aranybefektetést - legyen az befektetési arany, aranyszámla, vagy papír arany - nem érinti az új rendelet.
|
|
Bővebben...
|
|
Az interjút Horányi Ágnes készítette a VNTV stúdiójában 2023. április 27.-én Juhász Gergellyel a Conclude Zrt. vezérigazgatójával és a Goldtresor alapítójával • hullámzó infláció? Vége az első hullámnak. • hogyan lehet 50%-ot veszíteni a tuti biztos államkötvényen? • csődbemenő USA bankok • mit lehet kezdeni a széfekben megromlott svájci frankkal? • felvehetjük az optimista sapkánkat? Befagyhat a konfliktus Ukrajnában, erősödhet az euró és az európai tőzsdék? • merre tovább EUR/HUF 365 vagy 400? • az arany esete a füles csészével, avagy irány a 2800 usd/uncia? • Goldtresor hozamok az elmúlt 4 évben • miért nem függetlenek a jegybankárok? • miért nem megoldás a CBDC a pénzügyi rendszer problémáira? Ki ment meg az informatika béklyójától? Elveszíthetjük a (pénzügyi) szabadságunkat. • kriptós szabadságharcosok vs. régi pénzügyi rendszer • a fizikai arany függetleníthet minket a rendszerszintű kockázattól |
|
|
|
|
|
|
Oldal 6 / 9 |
