Conclude Daily Gold

Most induló 9 részes sorozatunkban a World Silver Survey 2015.-ben megjelent tanulmányát tesszük közzé, mely egyedülálló alapossággal tekinti át az ezüstpiacot.

Alapvetően a kínai gazdasági növekedés lassulása, az árupiaci termékektől való elfordulás, a dollár erősödése és a nemesfémekkel szemben általánosan csökkenő érdeklődés befolyásolta az ezüstárak változását 2014-ben. Mindezek ellenére az érmék és rudak vétele történelmileg magas szinten maradt, az ezüst ETF-k 635,5 millió unciás (19 728 tonnás) év végi állománya pedig új rekord.

Az ezüstkínálat 2010 óta nem látott szintet, 1061,8 millió unciát (33 207 tonnát) ért el, alapvetően az ezüstöt elsődlegesen és nem melléktermékként kitermelő bányák jóvoltából. Az ezüstbányászat 877,5 millió unciás (27 293 tonnás) éves csúcsot döntött tavaly, ez 5 százalékkal magasabb a 2013. évinél. A két évvel ezelőtti csökkenéssel szemben 2014-ben a nettó fedezeti ügyletek is pozitívummal (15,8 millió uncia, azaz 492 tonna) zártak. Ezzel szemben a tört ezüst kínálat egy évtizede nem látott alacsony, 168,5 millió unciás (5242 tonnás) szintre esett, miután az alacsony árak miatt csökkentek a visszaolvasztások. 

A világ ezüstkínálata és -kereslete 2005-2014 között, millió unciában

Forrás: GFMS, Thomson Reuters/The Silver Institute

A fizikai ezüst többlete/hiánya  és a reál ezüstár A világ ezüstkínálata 1990-2014 között

 A világ ezüstkínálata nettó fedezeti ügyletek, nettó állami eladások

és a reál ezüstár 2005-2014 között (scrap: visszaolvasztás, mine: bányászat)

Az ezüstkínálat 2014-ben

A bányák 5 százalékkal több, 877 millió uncia ezüstöt hoztak a felszínre, alapvetően az elsődleges ezüst- és rézbányászat jobb teljesítménye, a tavalyi új projektek és a jelentős közép- és dél-amerikai termelésnövekedés hatására. Az elsődleges ezüstbányászat 8 százalékkal nőtt, ami a globális bányakínálat 31 százalékára rúgott (az ezüst java részét az ólom/cink és a rézbányászat melléktermékeként hozzák felszínre).

Összességében továbbra is Mexikó a világ legnagyobb ezüsttermelője, megelőzve Perut, Kínát, Ausztráliát és Chilét. A kitermelés tavalyi növekedése Dél-Amerikára koncentrálódott, ahol különösen az alapvetően ezüstöt termelő bányák teljesítettek jól. Figyelemre méltó a guatemalai Escobal bánya 20 millió unciás (632 tonnás) hozzájárulása. Mexikóban a Saucito bánya továbbra is ontja magából a szürke nemesfémet, az USA-ban a Lucky Friday a karbantartás miatti üzemleállás végeztével ismét növelni tudta kitermelését, a Dominikai Köztársaságban pedig a Pueblo Viejo kitermelése gyarapodott figyelemre méltóan. A 2014-ben feltárt bányák közül a chilei Ministro Hales, az argentin Cerro Negro és a perui Toromocho globális ezüstkínálathoz való hozzájárulása tekinthető érdeminek.

A kizárólag ezüstöt termelő bányák készpénzköltsége 16 százalékkal, unciánként 7,74 dollárra csökkent (ebben nagy szerepe volt a dollár felértékelődésének a helyi devizákkal szemben; a készpénz költség nem tartalmazza többek közt a kutatási és a központi adminisztráció költségeit, azaz a tényleges uncia költségek ettől jóval magasabbak). Ezzel szemben a törtezüst-kínálat immár harmadik éve csökken, tavaly 13 százalékkal, 168,8 millió unciára esett,  ez a legalacsonyabb szint 1996 óta.  A teljes ezüstkínálaton belül a tört ezüst visszaolvasztása már csak 16 százalékot tesz ki, míg 2011-ben és 2012-ben még 25 százalék volt. Az ezüstbányászati globális hedge book 15,8 millió unciával bővült 2014-ben. Kormányzati ezüsteladásokra lényegében nem került sor tavaly.

Az ezüstkereslet 2014-ben

A teljes fizikai ezüst-kereslet 1066,7 millió uncia volt 2014-ben – ez 1990 óta a negyedik legmagasabb szint, még ha 4 százalékkal el is marad a 2013-astól. E csökkenést elsősorban az okozta, hogy ezüstérmékből és -rudakból kevesebb fogyott, mint a 2013-as, egyébként rekordévben.

A világ ezüstkereslete (ipari felhasználás, érmék és -rudak, ékszerek, ezüstáruk, termelők fedezeti ügyletei) és a reál ezüstár 2005-2014 között

A fizikaiezüst-kereslethez a legnagyobb, 56 százalékos arányban tavaly az ipari felhasználás járult hozzá, annak 594,9 millió unciás (18 504 tonnás) mennyisége mindössze 0,5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. Ezen belül a fejlődő országok kereslete – elsősorban a kínai és tajvani igények 4 százalékos gyarapodása révén – szerény mértékben emelkedett, ami ellensúlyozta a fejlett országok lanyhább vételi kedvét. A kínai ipari kereslet immár ötödik éve növekszik, Tajvané pedig 2014-ben immár 23 százalékkal haladta meg a 2009-est.

A napelem-gyártók ezüstkereslete 7 százalékkal volt nagyobb 2014-ben az előző évinél, míg az etilénoxid-gyártóké (EO) 6 százalékkal, jórészt Kínának köszönhetően, melynek EO-ipara 4,4 millió unciával (138 tonnával) több ezüstöt hasznosított. Az etilénoxid-gyártóknak a GFMS által 128,6 millió unciásra becsült ezüstfelhasználása a tavalyi teljes bányakitermelés 15 százalékának felelt meg.  A forrasztó ötvözetekbe 3 millió unciával több ezüst került 2014-ben. A fotóipar szürke nemesfém iránti igényének 1990-ben megkezdődött csökkenése folytatódott, a tavalyi 5 százalékos lassulás eredményeként kialakult 45,6 millió unciás (1419 tonnás) érték már 78 százalékkal marad el a 2000-estől. 

Az ezüstékszerek gyártása ugyanakkor immár a második éve nő, s a tavalyi 1,5 százalékos gyarapodás új rekordszintet, 215,2 millió unciát (6693 tonnát) eredményezett.

A keresletet elsősorban India hevítette, ahol elképesztő mértékben, 47 százalékkal vettek több ezüstöt 2014-ben az előző évhez képest. Ha Indiát kivennénk a statisztikából, akkor kiderülne, hogy nélküle az ezüst ékszerkereslet globálisan jelentősen csökkent volna, elsősorban a 26%-ot elérő év/év alapon számolt kínai csökkenésnek köszönhetően. Európa 9,3 százalékos növekedési mutatója ugyancsak figyelemre méltó, míg Észak-Amerika kereslete 2,2 százalékkal ment fel. Az ezüstáruk (például étkészletek) előállítása 3 százalékkal emelkedve, 2006 óta nem látott szintet ért el, elsősorban az indiai szubkontinens 20 százalékos keresletnövekedésének, és annak köszönhetően, hogy az ezüstáruk tekintetében az ezüstözés helyett egyre inkább a 925-ös tisztaságú sterling ezüst felé tolódik a kereslet.

A világ ezüstgyártási indexei, 2005=100 Érmék, ékszerek, ezüstáruk, ipari gyártás

Gyártói kereslet és a világ gazdasági mutatói

A gyártás éves változása, a világ GDP- növekedése, az ipari gyártás növekedése

Ezüstpiac I. – A kereslet és a kínálat

Ezüstpiac II. – Árak

Ezüstpiac III. – Befektetési ezüst forgalom 2014

Ezüstpiac IV. – Ezüstbányászat

Ezüstpiac V. – A világ felszíni ezüstkészletei

Ezüstpiac VI. – Fizikai ezüst kereskedelem

Az ezüstpiac VII. – Ipari felhasználás

Ezüstpiac VIII. – Ékszerek és ezüstáruk gyártása és kereskedelme

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.