Conclude Daily Gold

A befektetési ezüst-kereskedelmet 2014-ben India dominálta, különösen az utolsó negyedévben, importja 220 millió unciás (6 843 tonnás) rekordszintet ért el, a szürke nemesfém főbb kereskedelmi központjai, mint az Egyesült Királyság és Svájc rovására, miután a termelők több ezüstrudat közvetlenül szállítottak a világ második legnépesebb országába. De nemcsak India miatt nőtt a kelet-ázsiai ezüstimport, hanem Hongkong 24, Kína 3 százalékkal gyarapodó behozatala következtében. Enyhébben ugyan, de emelkedett az észak-amerikai ezüst behozatal is, részben az USA felől érkező erős ékszerkereslet hatására.

Európa ezüstkereskedelme 2014-ben

Az öreg kontinens – Oroszországot nem számítva – hagyományosan az egyik ezüstdeficites régió, azaz a gyártók igénye rendre meghaladja a bányakínálatot és a törtezüst-visszaolvasztások mennyiségét. Nem volt ez másként 2014-ben sem, bár a deficit csökkent.

2014-ben az ékszerek, az ezüstáruk és érmék előállítása 7 százalékkal, 124,3 millió unciára (3 866 tonnára) esett.

A törtezüst-kínálat 12 százalékos csökkenést mutatva, a bányakínálat pedig 9 százalékos növekedést követően együttesen 108 millió unciát (3 360 tonnát) tett ki.

Összességében a deficit csökkent, hiszen az ezüstimport 2013-ban még 24,6 millió unciára (765 tonnára) rúgott, szemben a 2014-es 16,2 millió unciával.

Az Egyesült Királyság 2014-ben hivatalosan 5 százalékkal kevesebb, 106,6 millió uncia (3 317 tonna) ezüstrudat exportált, mint 2013-ban, ami még így is tekintélyes szintnek tekinthető, lévén, hogy a 2013-as bázis meglehetősen magasra került, azáltal, hogy a szigetország – elsősorban az óriási indiai kereslet kielégítése céljából – 228 százalékkal többet adott el 2012-höz képest. Az Egyesült Királyság Indiába irányuló exportja a teljes brit ezüst export 92 százalékát, 97,6 millió unciát (3 037 tonnát) jelentette 2014-ben. Ezzel szemben az alapvetően Svájcból, Németországból és Lengyelországból származó brit hivatalos import 37 százalékkal, 146 millió unciára (4 546 tonnára) csökkent, annak hatására, hogy e trió különösen 2014 októberben és novemberben inkább az Indiába való közvetlen szállítást részesítette előnyben.

Az Egyesült Királyság ezüstrúd-importja 2014-ben (bal oldali ábra: a zászlók 1 négyzetcm-e 5 millió unciát jelent), és havi bontásban (jobb oldali ábra), millió unciában

Svájc, Németország, Lengyelország, Tajvan, Svédország, Kazahsztán, Japán, Egyéb és a teljes export  

Svájc ezüst importja éves szinten 41 százalékkal, 34,6 millió unciára (1 076 tonnára) csökkent. E behozatal túlnyomó része a bányákból érkezett, 9,2 millió unciával (286 tonnával) Kazahsztán volt a fő beszállító.

A svájci finomítók 2014-ben teret vesztettek a többi országgal szemben India ezüst ellátásában, elsősorban amiatt, hogy az ázsiai ország kevesebb jó minőségű, LBMA „good delivery” kategóriájú ezüstrudakat vásárolt, sok esetben inkább az ilyen minősítéssel nem rendelkező, kissé olcsóbb ezüstöt szállító Kínából elégítette ki igényét. Ugyanakkor az is belejátszott, hogy az indiaiak inkább az ezüst granulátumra voltak vevők, mintsem a rudakra. A svájciak piacvesztésének másik oka, hogy az alacsonyabb árak miatt a szállítási költségnek felértékelődött a szerepe, ebben pedig Svájc jelentős hátrányban van Kínához képest, de a tengeri kikötővel rendelkező Németországgal, Oroszországgal és Törökországgal szemben is. Ám az előző évhez képest 2014-ben 12 százalékkal, 67,8 millió unciára (2 109 tonnára) mérséklődött svájci export még mindig jóval magasabb, mint az elmúlt évtized átlaga. A svájci ezüst fő felvevője az Egyesült Királyság, ahonnan az – a szigetországi kereskedelmi statisztikák szerint – Indiába ment.

Németország 25 százalékkal több, mintegy 21,7 millió uncia (675 tonna) ezüstöt importált, elsősorban Olaszországból, mely a maga 6 millió unciájával (186 tonnájával) a legnagyobb szállítója volt. Emellett a Lengyelországból, Svájcból és Argentínából érkező szállítmányok is lényegesen nőttek, ezzel szemben Svédországból csaknem 30 százalékkal csökkentek, miután a svédek is inkább közvetlenül India felé vették az irányt. A német ezüstimport növekedésére szükség is volt, hiszen a törtezüst visszaolvasztása 17 százalékkal zuhant Európa vezető gazdaságában.

A német ezüstexport ugyanakkor 21 százalékkal, 50,4 millió unciára (1 567 tonnára) emelkedett, ennek többsége az Egyesült Királyság páncéltermeiben landolt, a többi Ausztriába, Thaiföldre, Szlovákiába, Lengyelországba és Svájcba ment.

Olaszország ezüstimportja több mint 21 százalékkal, 26,4 millió unciára (821 tonnára) emelkedett, ez a behozatal vonatkozásában a második legsikeresebb év. Erre azért is volt szükség a taljánoknak, mert a helyi kínálat nem tudta fedezni a 12 százalékkal emelkedő ékszergyártásuk igényeit, miután a törtezüst-visszaolvasztások 9 százalékkal csökkentek. A legnagyobb beszállító Németország, Svájc és az USA volt. 

Eközben az olasz ezüstexport 3 százalékkal, 13 millió unciára (407 tonnára) emelkedett, jórészt Németország felé, ami kompenzálta a Spanyolországba, Svájcba és Franciaországba irányuló kivitel jelentős csökkenését.

A 2014-ben először elérhetővé vált orosz hivatalos ezüststatisztikai adatok alapján Oroszország 25 millió unciát (782 tonnát) exportált, ennek csaknem 80 százalékát Indiába, ez majdnem a duplája az előző évi becsült értéknek.

A svájci ezüst-export és import (millió unciában) és a teljes behozatal és kivitel reálértéken (millió dollárban) 1992 óta

Amerika ezüst kereskedelme 2014-ben

Az USA csaknem 2 százalékkal több, 125,3 millió uncia (3 897 tonna) ezüstöt importált 2014-ben a 2013. évinél. Ám a 2014-es mennyiség még így is 26 százalékkal alacsonyabb a 2011-es, 168,9 millió unciás (5 253 tonnás) rekordszintnél.  A 10 százalékkal növekvő ékszergyártás emelte az ország 2014-es ezüstkeresletét. Továbbra is Mexikó és Kanada exportálta a legtöbb szürke nemesfémet, az összes szállítmány 55, illetve 29 százalékát az USA-ba. A Mexikóból érkező ezüstbehozatal éves szinten 6 százalékkal nőtt, ezzel szemben a kanadai több mint 30 százalékkal csökkent, Peruból megduplázódott, 2,5 millió unciára (78 tonnára), Chiléből viszont több mint 98 százalékkal zuhant. Az USA 2014. évi, 12,6 millió unciás (392 tonnás) ezüstexportja stagnált az előző évhez képest. Míg a kivitel Kanadába, Olaszországba, Dél-Koreába és Kínába emelkedett, addig Ausztráliába, Németországba, Hongkongba, Indiába és Csehországba csökkent. Mivel a régióban az Egyesült Államok finomítói kapacitása a legnagyobb, a kereskedelmi aktivitás várhatóan magas lesz továbbra is.

Kanada ezüstexportja több mint 7 százalékkal, 58,8 millió unciára (1 829 tonnára) esett. Az USA volt a kanadai ezüst legnagyobb vásárlója, de még a javuló amerikai gazdaság és annak emiatt növekvő ezüstigénye ellenére is kevesebb szürke nemesfémet adott el szomszédjának Kanada.

Mexikó ezüstexportja 8 százalékkal, 119 millió unciára (3 701 tonnára) csökkent 2014-ben az előző évi 130 millió unciáról (4 047 tonnáról). Pedig a mexikói ezüstbányászat 5,8 millió unciával (179 tonnával), 192,9 millió unciára (6 ezer tonnára) nőtt.  Az eladások (tonnában) a közép-amerikai ország legfőbb vásárlójának számító USA-ba majdnem 6 százalékkal estek. A Brazíliába és Kanadába irányuló mexikói ezüstexport szintén csökkent 2014-ben, míg Japánba enyhén emelkedett.

Az USA-ba irányuló legnagyobb ezüst szállítások országonként, millió uncia

A Közel-Kelet és az indiai szubkontinens ezüstkereskedelme 2014-ben

Az Egyesült Arab Emirátusok ezüstimportja jelentősen csökkent 2014-ben, különösen Svájcból, mely a 2013. évi 3 millió unciáról (93 tonnáról) 76 százalékkal, 2014-re 0,7 millió unciára (22 tonnára) csökkent. Ennek oka, hogy az ezüstöt Dubai kiiktatásával közvetlenül Indiába vitték.

Törökországba továbbra is áramlott az ezüst, az ezüstimport (finomított ezüstrúd és granulátum, törtezüst, nyers bánya ezüstrúd, azaz dore rúd) elérte a 8,5 millió unciát (264 tonnát), ez 10 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A behozatal döntő része még mindig Svájcból származik, és a volumen 25 százalékos csökkenése ellenére egyharmados a részesedése a teljes importból. A Csehországból, Marokkóból, Kínából és Hongkongból származó ezüstbeáramlás is fokozódott. A török ezüstexport 47 százalékkal csökkent, 3,4 millió unciára (106 tonnára). Az Indiába menő közvetlen szállítmányok éves szinten ugyancsak 47 százalékkal csökkentek, de továbbra is a teljes export egyharmadára rúgnak.

India ezüst behozatala 220 millió uncián (6 843 tonnán) új rekordot állított fel 2014-ben, miután 18 százalékkal haladta meg a 2013. évi szintet. Ám értékben – az ezüst leértékelődése miatt – a 2014-es szint alacsonyabb lett az egy évvel korábbinál. A mennyiségi növekedés a magasabb befektetési keresletnek és a határidős arbitrázs ügyletek növekedésének köszönhető. Emellett az ezüstékszer- és cikkgyártók is feltöltötték készleteiket, miután a rúpiában kifejezett árak a 2013 közepi rekordról 2014 közepéig 55 százalékkal csökkentek. A novemberi 40 millió unciás (1 244 tonnás) importadatok a második legmagasabb havi adatok voltak a 2008. októberi 51 millió unciás (1 5886 tonnás) csúcs után. Kína volt India legnagyobb ezüstbeszállítója, 29 százalékkal részesedett a teljes importból, az Egyesült Királysággal, Oroszországgal, Németországgal, Dél-Koreával és Hongkonggal együttesen pedig 70 százalékkal, míg Tajvan, Svájc és Svédország piaci részesedése további 18 százalékra rúgott. Indiába elsősorban a tengeren keresztül jutott el az ezüst, és a teljes szállítmánynak csak közel 40 százaléka légi úton, miután a tengeri szállítás olcsóbb. Mindazonáltal a légi és hajózási szállítás költségei közötti rés szűkül. Az ezüstszállítmányok 75 százaléka Delhibe és Ahmadabadba érkezett, utóbbiba 80 százalékban, előbbibe egyharmad részben tengeri úton, ahonnan aztán az ezüstöt vasúton/közúton juttatták el rendeltetési helyeire. A tengeri ezüst szállítmányok mintegy 62 százaléka Kínából és Hongkongból érkezett, körülbelül a 10 százaléka pedig Nagy-Britanniából és Dél-Koreából.

Az indiai ezüst import, millió uncia

*köztük közvetlen importok, nem-rezidens indiaiak, speciális importlicence és feltöltési import (például a gyártási és reexport célból történő behozatal). **átlagos felár (az összes helyi vámot és adót magában foglalóan) a londoni árak fölött.

Forrás: GFMS, Thomson Reuters      

22 engedéllyel rendelkező ügynökség hozott be ezüstöt az indiai piacra, a bankok részesedése körülbelül 50 százalék volt, az első osztályú kereskedőházaké nagyjából egyharmad, a maradék a kormányzati ügynökségeké.  A Hindustan Zinc Ltd. (a Vedanta Resources) által 2014-ben finomított 10,9 millió uncia (339 tonna) ezüst 10 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 2015-ben a finomítás 11,1-11,4 millió uncia (345-355 tonna) lehet.

India ezüstrúd-importja 2014-ben (bal oldali ábra: a zászló egy négyzetcentimétere 7 millió unciának felel meg)   ...és havi bontásban, millió unciában

Kína, Egyesült Királyság, Németország, Oroszország, Dél-Korea, Hongkong, Tajvan, Svájc és egyéb   

Kelet-Ázsia ezüstkereskedelme 2014-ben

Kína fémimportja a gazdaság lassulása miatt 2014-ben csak 3 százalékkal növekedett – igaz, így is 247 millió unciás (7 683 tonnás) új rekordot állított fel. Az import java része az egyéb ipari fémek koncentrátumához kötődött, melyekből utólag kell kinyerni az ezüstöt. Ezüst nemesfémből (ezüstrúd és ezüstérme, ezüst granulátum, tört ezüst, dore ezüstrúd) viszont a behozatal 7 százalékkal, megközelítőleg 7,1 millió unciára (221 tonnára) emelkedett.  Továbbra is Ausztrália (25 százalék) és Svédország (16 százalék) szállította a legtöbb szürke nemesfémet Kínába. Míg a Svájcból érkező szállítmányok éves szinten 30 százalékkal estek, addig Dél-Korea, az USA és Oroszország növelte eladásait. Az ezüst nemesfém export – miután 2013-ban 58 százalékkal szárnyalt –2014-ben is tovább nőtt, igaz, a magas bázis miatt csak 3 százalékkal, 44 millió unciára (1 369 tonnára). Csak összehasonlításul: 2006-2009 között az exportvolumen meghaladta a 128,6 millió unciát (4 ezer tonnát). A korábbi igen magas volumenek a Kína és Hongkong közötti, az export utáni áfa visszaigénylés által hevített „ezüstutaztatás” aktivitásnak tudható be.  A kínai tőzsdén forgó ezüst ára magasabb, mint a világpiaci ár, azonban mivel ez már tartalmazza a 17%-os áfát, ezért a nettó ár ténylegesen alacsonyabb a világpiaci árnál. Ennek az a magyarázata, hogy a sok papíron „utaztatott” és visszaigényelt áfájú ezüstrudat nyomott áron is megéri eladni.

A Hongkongból kiáramló ezüst nagyobb felvevő országai 2014-ben

Hongkong ezüstrúd-importja 24 százalékkal, 41,5 millió unciára (1 291 tonnára) nőtt. Kínát lehagyva Dél-Korea vált a szigetország legnagyobb beszállítójává, 22,2 millió unciával (690 tonnával), ami több mint 50 százalékos piaci részesedés. Az Egyesült Királyságból, Tajvanból és Indonéziából több szürke nemesfém érkezett, míg az USA-ból, Ausztráliából és Svájcból kevesebb.  Az export 44 százalékkal, 137,5 millió unciára (4 277 tonnára) ugrott, mely elsősorban Indiába, Japánba, Thaiföldre és Nepálba ment. Hongkong kivitele Indiába majdnem megduplázódott, 80 millió unciára (2 488 tonnára), ezzel szemben az Egyesült Királyságba, Szingapúrba és Tajvanra jelentősen csökkentek a szállítások.

Tajvan 2014-es ezüst importja értékben majdnem 20 százalékkal esett, mennyiségben azonban a 30 millió unciás (933 tonnás) szint az egy évvel korábbi szinten stagnált. Kína maradt Tajvan legnagyobb beszállítója, 83 százalékos részesedéssel, miután onnan 12 százalékkal nőttek az ezüstszállításai, ezzel szemben az USA-é és Japáné érzékelhetően csökkentek. Eközben Tajvan ezüstexportja 23 százalékkal, 600 ezer unciára (19 tonnára) zuhant. A tajvani gazdaság élénkülése, különösen a belföldi elektronikai szektor által támogatva, hozzájárult az ezüstfogyasztás növekedéséhez.

Szingapúr importja enyhén, 2 százalékkal nőtt, 3,9 millió unciára (121 tonnára). Indonézia maradt az ország domináns beszállítója, mintegy 74 százalékos részesedéssel. A Belgiumból, Tajvanból és az Egyesült Királyságból származó import is emelkedett. Ugyanakkor a szingapúri ezüstexport 82 százalékkal, 2,9 millió unciára (90 tonnára) zuhant, amiben az India felé tartó szállítások 86 százalékos csökkenése volt a döntő.

Dél-Korea ezüstkivitele 2014-ben 33 százalékkal, 90,9 millió unciára (2 827 tonnára) nőtt. Dél-Korea ezüst finomítói kapacitása jó pozíciót teremt számára a régióban így jelentősen tudta növelni szállításait, különösen Japánba, Hongkongba és Indiába. Az ország ezüstimportja 22 százalékkal, megközelítőleg 1,2 millió unciára (37 tonnára) emelkedett. Kína volt a fő (89 százalékos részarányú) beszállító. Az USA is több ezüstöt szállított Dél-Koreába.

Japán 5 százalékkal kevesebb, 52,5 millió uncia (1 633 tonna) ezüstöt vett, miután csökkentek a Dél-Koreából, Mexikóból és az USA-ból érkező szállítások, csak Kínáé nőtt, 1 millió unciára (31 tonnára). Japán ezüstexportja szintén csökkent 700 ezer unciára (22 tonnára), ami 80 százalékkal kevesebb a 2013-as szintnél.

Tájföld ezüstimportja 8 százalékkal, 15,4 millió unciára (479 tonnára) nőtt, annak ellenére, hogy a belföldi ékszergyártása csökkent. Svájc – mint a legnagyobb szállítója – 14 százalékkal több, 4,5 millió uncia (140 tonna) ezüsttel látta el Tájföldet, ezzel szemben Németország, Dél-Korea, Olaszország és Japán eladásai jelentősen visszaestek. A tájföldi ezüstexport nőtt, iránya elsősorban Indonézia, Vietnam, Olaszország és Szingapúr volt.

A Dél –Koreából kiáramló ezüst nagyobb felvevő országai 2014-ben

Ezüstpiac I. – A kereslet és a kínálat

Ezüstpiac II. – Árak

Ezüstpiac III. – Befektetési ezüst forgalom 2014

Ezüstpiac IV. – Ezüstbányászat

Ezüstpiac V. – A világ felszíni ezüstkészletei

Ezüstpiac VI. – Fizikai ezüst kereskedelem

Az ezüstpiac VII. – Ipari felhasználás

Forrás: World Silver Survey 2015, Conclude Zrt.