Conclude Daily Gold

A kakaó-, csokoládéipar termesztői kínálati oldala egy fordított piramisra emlékeztet: a 110-120 milliárd dolláros éves csokoládé-forgalom mintegy 12 milliárd dolláros kakaóbab piacon nyugszik, amit 5 millió kisvállalkozó termel meg, akiknek az éves összjövedelme 1400 dollár, ami munkanaponként mindössze 5,38 dollár.

A kakaó-csokoládé értéklánc felöleli a babok termesztését, kezelését és osztályozását, a tárolást, a szállítást, a pörkölést, a kakaóbab őrlését és vajjá alakítását, végül a csokoládé-összetevők bekeverését az édességekbe és az élelmiszer-alapanyagokba. A kínálati lánc számos szereplőből áll, akinek a szerepe nincs mindig pontosan elkülönítve.

A kakaó-csokoládé értéklánc szereplői

Termelők (Smallholders)– a világ kakaótermelésének 70 százalékát adó Afrika és a 12 százalékos részesedésű Ázsia termelői csaknem teljes egészében kisvállalkozók, farmerek, míg a latin-amerikaiak (18 százalék) között található néhány professzionális mezőgazdasági cég.

Felvásárlók (Originators) – azok a cégek és magánszemélyek, amelyek a kakaóbabokat  beszerzik a farmoktól: vagy független helyi kereskedők, vagy egy őrlő, feldolgozó, esetleg márkatulajdonos csokigyártó cég ügynökei, illetve részlegei. Ugyanakkor vannak kisvállalkozók, amelyek maguk viszik eladásra a terményeiket, kereskedőknek, feldolgozóknak, vagy akár helyi édesség gyártóknak.

Helyi kereskedők (Local Traders) – ők vásárolják fel a kakaóbabokat kisvállalkozóktól és adják el nagyobb mennyiségben nagykereskedőknek vagy őrlő, feldolgozó és gyártó cégek ügynökeinek.

Nemzetközi kereskedelem, raktározás, kezelés, csomagolás, szállítmányozás (International Traders, Warehouse, Logistic, Shipping) – a kakaóbab-kereskedőházak általában a kikötőkben helyezkednek el, raktározzák, forgalmazzák és végül hajóra rakják a kakaóbabokat. Saját őrlő és feldolgozó kapacitást is kiépíthetnek.

Őrlők, feldolgozók, ipari csokoládégyártók (Grinders, Processors, Industrial Chocolate Manufacturers) – ipari cégek, melyek a kakaóbabból kakaóvajat és -port készítenek és eladásra kínálják a hazai és nemzetközi ügyfeleknek az édességiparban, az élelmiszergyártásban és a vendéglátásban.

Édesipari és élelmiszergyártók (Confectionery, Food Brands Owners, Manufacturers) – e kategóriába a nemzetközi márkák tartoznak, mint a Nestlé, a  Mars, a Mondelez, a Hershey, a Ferrero, a Lindt & Sprüngli és a Petra Foods, valamint a nagyobb regionális, nemzeti brandek, mint a CEMOI Franciaországban, a Meiji Japánban, a Thorntons az Egyesült Királyságban és az Ulker Biskuvi Törökországban.

A termelők helyzete az értékláncban

A kakaó egyedülálló az árupiaci termékek közül atekintetben, hogy éves termése 90 százalékát kistermelők állítják elő. A farmok jellemzően 5 hektárnál kisebbek, a farmerek Afrikában 50 év felettiek, s a kakaó ültetvényük is öreg, a hatékony talajkezelésre sincsenek kiképezve, hozamuk pedig –az elavult termesztési eljárások miatt – alacsony. Mindezek miatt tőkebefektetésre sem igen aspirálhatnak. E rendszerben a betegségek állandó kihívást jelentenek például az 1960-as években  Ghánában, az 1970-es években Nigériában, az 1980-as években Brazíliában, míg a 2000-es években Indonéziában pusztítottak különböző betegségek és fertőzések.

A kistermelői rendszerben a hozamok alacsonyak, általában hektáronként fél tonnát tesznek ki. A tradicionális kisebb farmerek nem tesznek szert jelentős jövedelemre, külső finanszírozásra sem számíthatnak, emellett a képzésekben nem tudnak részt venni, így nincs esélyük arra, hogy birtokaik teljesítményét fokozzák, sőt sokan nem is akarják, hiszen a kakaón kívül mást is termesztenek. Egy 2009-es tanulmány (Peter van Grinsven: ARD Week) becslése szerint közel 1,7 milliárd dollár értékű termelés esett ki a betegségek, kártevők és az alacsony termőképesség miatt – ezek nagy részét el lehetett volna kerülni  professzionálisabb termelési eljárással. A feldolgozó partnerek és a nemzeti kormányok számos kezdeményezést indítottak annak érdekében, hogy növeljék a farmerek jövedelmét, életminőségeét és a farm know-how-ját, de több mint 5 millió farmernél eredményt elérni meglehetősen komplex és hosszú ideig tartó folyamat. A szektor a bővülő keresletre ugyan a termőterület növelésével  válaszolt, ez mégsem járt a termelékenység növekedésével és a termesztőterület bővítése a védett trópusi őserdők kárára nyilván nem járható út.

A világ kakaótermesztési területe, hektárban. Látható, hogy a termésátlagok alig emelkedtek az utóbbi 10 évben.

Éles a kontraszt a pálmaolaj-termeléssel szemben, ahol a termőterület növekedésével párhuzamosan a hozamok is emelkedtek

Drámai és fenntartható termelékenység-javulás nélkül csak a művelés alá vont területek növelésével lehetne enyhíteni  a kakaóbab-kínálat strukturális deficitjét. Ám a világ kakaótermelésének 70 százalékát adó Afrikában a kapacitások jelentős és gyors  expanziója nem tűnik valószínűnek. Ennek legfőbb akadálya a szokásjogon alapuló birtokrendszer, amelyben a határok egyáltalán nem léteznek vagy nehezen meghatározhatók, és a tulajdonviszonyok még az egyes országok közötti területi konfliktusok lezárását követően is vitatottak. A sok régióban és országban gyenge infratruktúra miatt a fejlesztések elhúzódnak. Mindezek miatt e projektek kockázata magas, ami miatt igencsak nehéz a farmereknek finanszírozást szerezniük.  Ráadásul a rendelkezésre álló terület is véges Afrikában éppúgy, mint Ázsiában, miután az egyes kormányokat a nemzetközi szervezetek folyamatos  nyomás alatt tartják, hogy óvják a környezetet. Elefántcsontpart például az őserdőkben illegálisan kakaót termesztő farmerek kitelepítése miatt 140 ezer hektárnyi kakaóültetvényt volt kénytelen felszámolni.

Csak kevés komoly agrárvállalkozás található a kakaótermelésben, ezek 200-1000 hektár közé tehető földterületen dolgoznak

A táblázatban szereplő cégeken kívül mindössze néhány jelentősebb fejlesztési tervről lehet tudni: kettő-kettőről Nyugat-Afrikában és Ázsiában, egy-egyről pedig Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. A kakaótermelés elsősorban azért lehet vonzó a komolyabb agrárcégek számára, mert sikerült a betegségeknek ellenállóbb és nagyobb terméssel kecsegtető kakaófajtákat kinevelni, e tekintetben Ecuador jár elöl jó példával. Ugyanakkor azon cégek, amelyek más növények – jellemzően a pálmaolaj és a nyersgumi – termesztésével foglalkoznak, a kakaóval erősíthetik üzleti tevékenységüket.

A nagyobb fejlődő országok – mindenekelőtt India és Kína – kakaókeresletének növekedése jelentős piaci lehetőséget jelenthet azoknak a termelőknek, akik a következő évtizedekben emelkedő fogyasztási igényeket képesek lesznek kielégíteni. Egy 3000-4000 hektáros kakaóültetvény kialakítása 3-4 évbe is beletelhet, további 3 évig is eltarthat amíg termővé válik, ami azonban aztán 35-40 évig is életképes maradhat. Mivel ez tehát nem egy rövid távú üzleti modell,  a vállalkozóknak bízniuk kell a piaci fundamentumokban, különösen hogy egy agráripari komplexum fejlesztésének a költségei a hektáronként a 13 ezer dollárt is elérhetik.

A fejlődő országok csokoládétermék-fogyasztásának gyors növekedésével szemben a termelési oldal közel két évtizedes felívelést követően megakadni látszik. Az 1994-ben még 2,67 millió tonnás globális termelés 2003-ra 3,7 millióra nőtt, s a csúcsot a 2010-11-es szezonban érte el, 4,3 milllió tonnával. Ezt követően azonban lassult, 2012-13-ban – a kereslettől rekordmértékben elmaradt, 174 ezer tonnás – kínálat már csak 3,94 millió volt, ám a szeptember 30-án záruló 2013-14-ben az ICCO szerint újra nőhetett, 4 százalékkal, 4,1 millió tonnára, miközben a készletek 1,5 milliót értek el. Ráadásul a közel 4,2 millió tonnás őrlemény új rekord.

A kakaótermelés fenntarthatósága kulcsfontosságú a világmárkák és a feldogozók számára. A stabil minőségű, megfelelő mennyiségű és környezetvédelmi certifikáttal ellátott kakaóbab iránti  növekvő igény további ösztönzőt jelent a vezető márkák tulajdonosainak, az őrlőknek és feldolgozóknak, hogy professzionális agráripari vállalkozásoktól szerezzék be a kakaóbabot és hogy minél közelebb kerüljenek az értéklánc termelői részéhez.

Forrás: Hardman & Co., Conclude Zrt.

Kakaópiac I. – Ingatag alapok

Kakaópiac II. – Befektetési lehetőségek

Kakaópiac III. – A kakaótermelők helyzete

Kakaópiac IV. – A kakaó értéklánc cégei: a felvásárlóktól a csokigyártókig

Kakaópiac V. – A felvásárlás-feldolgozás cégei

Kakaópiac VI. – A kakaókereskedelem rendszere

Kakaópiac VII. – Fenntartható kakaótermesztés

Kakaópiac VIII. – A kakaóbab feldolgozása