Conclude Daily Gold

Kakaóbabokkal lehet kereskedni az azonnali piacon, amikor készpénz ellenében a termény rögtön el is vihető, de lehet kötni határidős ügyleteket is két árutőzsdén, a londoni Euronext.liffe-n és a New York-i ICE NYBOT-on. Az Európában megvásárolt kakaóbabok szinte teljes egészében Nyugat-Afrikából származnak, míg az indonéziai termés elsősorban az Egyesült Államokban talál gazdára.

Az Intercontinental Exchange (ICE, a korábbi New York Board of Trade) kakaó futures kontraktusának mérete 10 tonna (22 046 font), az árak dollár/tonnában vannak meghatározva, a lépésköz (vagyis a minimális árelmozdulás) 1 dollár/tonna, ami kontraktusonként 10 dollárnak felel meg, a lejárati hónapok: március, május, július, szeptember, december.  Az ICE-kontraktus vált benchmarkká a kakaóárak meghatározásánál. E konktraktus a nagysága, a likviditása és a volatilitása miatt kedvelt a pénzügyi termékekkel kereskedők körében.

A két tőzsde közötti árkülönbözet arbitrázsra ad lehetőséget. Az arbitrazsőrök a tőzsdei teljesítésre alkalmas betárolt készlet nagyságát és dinamikáját szorosan követik. Az ICCO adatai szerint például 2014 július végén a 2013 októberi szezonkezdethez képest a new yorki készlet 25%-kal nőtt, míg a londoni csak 5%-kal, a két tőzsde közti árkülönbözet dollárban számítva már 161 dollárra (5%!) nőtt a londoni tőzsde javára a tavaly októberi 64 dollárhoz képest.

A kakaókereslet szezonalitása és termelésének koncentrációja (Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Kamerun, Ecuador és Brazília adja a világ kakaókínálatának 88 százalékát) miatt a kakaópiac igencsak ki van téve a volatilitásnak, jelentős üzletelési lehetőséget teremtve így mind a kereskedőknek, mind a spekulánsoknak. A kakaópiaci szereplőket aggasztja is a fedezeti alapok (hedge fundok) és az árupiaci spekulánsok aktivitása, ami azzal magyarázható, hogy az utóbbiak tisztában vannak azzal, szépen lehet keresni azon, hogy a kakaóbab-árakat a kínálatszűke felfelé nyomhatja.  „Dühít, hogy nem tudjuk távol tartani őket” – fakadt ki a kakaóval csak pénzügyi nyereségvágyból kereskedők ellen Jürgen Steinemann, a Barry Callebaut vezérigazgatója május közepén az AP francia hírügynökségnek.  A nettó kakaóvételi futures és opciók pozíciók száma 2013-ban az előző évinek csaknem a duplájára, 77 556-ra nőtt, megközelítve a történelmi rekordot. A spekulánsok ily nagyfokú aktivitása megnehezíti a kakaókereskedőknek, hogy gazdaságosan fedezzék határidős ügyleteiket. Mivel az árstabilitási kockázatok miatt a nem-kereskedő tőzsdézők a nyereség realizálására törekednek, a kakaó jegyzése az év egészében volatilis maradhat.

Ugyanakkor a kakaó kereskedelme egy sor egyéb hatásnak is ki van téve, úgy mint:

- a termelő régiók éghajlata és politikai instabilitása,

- a legnagyobb kakaófogyasztó országok gazdasági aktivitása,

- a vallási és nemzeti ünnepek idején való fogyasztói költekezés,

- a nemzeti devizák USA-dollárral szembeni árfolyamváltozása (a zöldhasú erősödése árcsökkenéshez vezethet),

- a kakaó terméseket a fontosabb termelő országokban megtámadó kórok és fertőzések,

- az termésmennyiségről szóló prognózisok,

- a piacmenedzsment, jelesül a farmerek állami támogatása a termelő országokban. Mérsékelheti például a termelékenységet Ghánában, hogy az ottani kormány kevesebbet fordít permetezésre, miközben a műtrágya-támogatásokat is csökkentette. Azzal pedig, hogy Elefántcsontparton a hatóságok az illegálisan tevékenykedő farmerek kitelepítették a védett erdőkből, a becslések szerint 70 ezer tonna babtermelést kockáztattak.

A Nemzetközi Kakaószövetség (ICCO) előrejelzései az egyik legnagyobb befolyást gyakorolják a kakaóbabok kereskedelmi árára, és így a legnagyobb termelő országok piaci viselkedésére. Éppen az vezetett a kakaóárak évek óta tartó jelentős emelkedéséhez, hogy az ICCO a most futó, 2013/2014-es szezonra – az előzőhöz hasonlóan – a kereslettől elmaradó kínálatot prognosztizál.

Elefántcsontpart 2012 elején kakaómarketing rendszerét számos ponton megreformálta, mindenekelőtt a termelői felvásárlási árakat rögzítette.  E feltételekkel ugyan a kormány a 2012/13-as becsült termés több mint 50 százalékának felvásárlására előre leszerződött a farmerekkel, de a piac aggódott, vajon a farmerek egy emelkedő árkörnyezetben is hajlandók lesznek-e szállítani. Ekkor, 2012 novemberében az ICCO a korábbi, 19 ezer tonnás deficitre vonatkozó előrejelzését 90 ezer tonnás nettó többletre módosította, a készlet/őrölt mennyiség arányát pedig 44,5 százalékról 47,5 százalékra emelte, s az árak estek. De az ICCO a ghánai kormány azon döntésére is azonnal, prognózisai felülvizsgálatával reagált, miszerint a 2012/13-as termését agresszívan a már telített piacra öntötte, ami az árakat 5 hónap alatt 18 százalékkal nyomta le. Ezek a példák azt illusztrálják, hogy mennyire fontos az ICCO véleménye a kakaó árfolyam alakulás szempontjából.

A kakaóvaj és a kakaópor ill. kakaóbab közötti kapcsolat

A kakaóvajat kipréselik a masszává őrölt kakaóbabból és a visszamaradt anyagot porrá törve jön létre a kakaópor. A kakaóporban maradt kakaóvaj adja a kakaó zsírtartalmát, ez 10-12 százalék szokott lenni, a piaci helyzet függvényében azonban az őrlők maximalizálják vagy minimalizálják, hány százalék vajat vonnak ki (a kakaópor és kakaóvaj termékek aránya jellemzően 50/50 százalék a babfeldolgozás során, de néhány százalék mozgástér lehetséges). A kakaó feldolgozók profitabilitása az alapanyag-költség (vagyis a kakaóbabok ára) és a kakaóvaj és kakaópor árától és arányától függ. 2008-2013 között a kakaóvaj iránti kereslet az európai recesszió miatt lecsökkent, nevezetesen, hogy az öreg kontinensen élők kevesebb csokoládét vettek, miközben az ázsiai országok inkább a kakaóport keresték, mint a kakaóvajat. A válság múltával a kakaóvaj kereslete is megnőtt, ám a nagyobb kereskedők és feldolgozók úgy vélik, a két termék közötti egyensúly egyre kevésbé teremthető meg. Különösen a gyorsan növekvő ázsiai piacokon ugyanis a kakaóport nagyobb mennyiségben használják a vajhoz képest, mint Európában. Az élelmiszerek és édességek növekedésének hatására a kakaópor javára billenhet fel a két termék közötti, hagyományos kereskedelmi arányok. Az ICCO 2014 júliusi adatai szerint a kakaóvaj iránti kereslet éppen elég erős, ezért az illatosított kakaóvaj tonnája 8000 dollár/tonna fölött van, míg a természetes kakaópor éppen a gyengébb ársávban tartózkodik 1500 dollár/tonna környékén.

A kakaóvaj/kakaóbab árának aránya is fontos mutató.

Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a 2008-ban kirobbant válság hatására a kakaóvaj ára mennyire lecsökkent a kakaóbabéhoz képest, melyben 2012 őszén következett be fordulat és az arány mára visszakapaszkodott 2,5 környékére.

Kakaóvaj/kakaóbab arány 2000-2013 időszakban (piros vonal). A 2008-ban kirobbant válság a kakaóvajat igencsak leértékelte a kakaóbabhoz képest, melyben fordulat a válság múltával 2012 őszén következett be.

A következő  grafikonon jól látszik, hogy a kakaóbabok ára és az őrlési arány (vagyis a készletek aránya az őrölt mennyiséghez képest) egymással ellentétesen mozog. Mint az a sorozatunk első részében lévő táblázatban szerepelt, az őrlési arány immár harmadik éve csökken, a 2011/12-es 46,4 százalékkal szemben a jelenlegi, 2013/14-es szezonban már csak 37 százalék (vagyis nem jött be az ICCO fentebb említett 2012. novemberi, 47,5 százalékos prognózisa), ugyanezen idő alatt a kakaóbabok folyamatosan drágultak. Mivel a kakaófogyasztás erősen együtt mozog a GDP-növekedéssel, a feltörekvő országok kakaótermék-igényének emelkedése folyamatos nyomás alatt tarthatja a készlet/őrlés arányt, amely növeli a kakaóbab árfolyamot.

A kakaókészletek aránya az őrölt mennyiséghez (stock/grinding ratio) és a kakaóbabok ára

Forrás: Hardman & Co., Conclude Zrt.

Kakaópiac I. – Ingatag alapok

Kakaópiac II. – Befektetési lehetőségek

Kakaópiac III. – A kakaótermelők helyzete

Kakaópiac IV. – A kakaó értéklánc cégei: a felvásárlóktól a csokigyártókig

Kakaópiac V. – A felvásárlás-feldolgozás cégei

Kakaópiac VI. – A kakaókereskedelem rendszere

Kakaópiac VII. – Fenntartható kakaótermesztés

Kakaópiac VIII. – A kakaóbab feldolgozása